Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1

1934-03-09 [095]

A THÖIÍÖLY-UTI HaL^LOSVEGu SZLNHOi' Oí IE -MÉRGE ZLS ÜGYE A B tlN TE T 0 T 0 RVE NY SZLK ELŐTT. Emlékezetes még c z a halálos kimenetelű szénmonoxid-mérgezés, amely 1932 májusában történt Freund Zsigmond bérlő Thököly-uti lakásán* A szerencsét lenség előtt Kioin Fülöp szeri lomestei- Grosz Károly és ^olnár Ernő segédeivel a lakás fürdőszobájában a mosdócsészc fölé egy, a székesfőváros gázmüvei tulajdonát képező kis vizmelegito kés üléket szereltetett fel és ennek elvégzése után azt Klein Fülöp is felülvizsgálva, a használatnak átadták. A készülék kizárólag csak mosdóviz melegítésére szolgált akként, hogy a begyújtástól számitva 2,7 perc alact a mosdócsészének mintegy ötli ternyi űrtartalmát meleg vizzel látta el. Az ennél hosszabb ideig való használat

1

, te-hát a fürdőkád megtöltésére való igénybevétele veszélyes volt. A szerelést végző Grosz Károly és Molnár Ernő azonban - miként a szerencsétlenség után ellenük indult eljárás során több adat ezt alátámasztotta - erről Freund Zsigmondot nemcsak hogy ki nem oktatták, hanem a készülék csapjára egy, a fürdőkád megtöltésérc szolgáló gumicscWot szereltek. Ezt Klein Fülöp is. helybenhagyta, bár maga is tapasz felt a, hogy a kis szobát megfelelően'nem lőhetett szellőztetnie Mind-ezek következménye volt aztán az, hogy amikor 1032 május 28-án Freund Zsigmond és csaladja a készüléket első izben a hosszabb, mintegy negyedóráig tartó fürdővizmelegitesro vette igénybe, a szabálytalan használatból kifolyólag kifejlődött és a fürdőszobát elárasztó szénmonoxid Rreurd Zsigmond fiának, Freund Lászlónak fürdés közben halálát okozta. Az ügyből kifolyólag a királyi ügyészség Klein Fülöp szerelómester, Grosz károly sze relósegéd és Molnár Ernő lakatossegéd ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége elmén vádiratot adott ki és az ügyben mára tűzött ki tárgyalást a bünte -otörvényszék Krayzoll-tanácsa

s ' /folyt rköv ./. Ma . EGY VASÚTI KALAI-E KÖVETKEZMÉNYEI. Mult év Őszén történt, hogy a trie sz t-budapes ti gyorsvonaton hazafelé utazott Bar'os Gyula festőművész feleségével. Az uton Bartosné észrevette, hogy podgyászából cg:/ értékes szelence eltűnt és amikor ezt útitársaival is közölte, jelentkezett egy mér-.löknek a szobalánya, aki azt adta elő, hogy látta, amint Bartosék távollétében c^y idegen ur Bartosné uta z okos arában kotorászó tt. Később a szobalány meg is jelölte az illető uratdr. Wi lesek Jenő részvénytársasági igazgató s zo mély ében, aki szintén a vonaton btazott Budapest felé. Budapestre érve, Bartosék igazoltatták a pályaudvaron a gyanú ellen természetesen felháborodottan tiltakozó igazgatót, akiről rövidesen kiderült, hogy semmi köze az egész ügyhöz* Az esetről az egyik lap cikket irt a mulft

ev

október elején és ot ben egy interjút is adott. Az interjúban Bartos Gyula többek köz ö tt ezeket mondja: "Meg vagyok győződve, mert szentül hiszek a leány vallomás árban, aki velünk utazett. Elvégre lehet valaki kleptomániás is. Mikor hallöt baffij négy az illető igazgató, egyáltalán nem inga ott meg ebben a hitemben, Krcuger világhirü volt, mégis lopott,- Ma pedig mindenki igazgató'J Az interjú miatt dr. Wilcsek Jenő részvénytársasági igazgató s ajtörágalmázás vétsége cimén följelentést tett Bartos Gyula festőművész ellen, kinek ügyét ma tárgyalta a bühtc tőt örvény szék Méhes-tanácsa. ítélethozatalba ma még nem került a sor, mert a torvén;/s zék szükségesnek látta a szerzőség kérdésének eldöntését és ezért több tanú kihallgatását rond.lte el. /MOT/ Ma.