Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3

1934-02-26 [094]

/AZ ÁLLASSALAK DlÍ LCv.il3CK HELYZETE. Folytatás 1*/ - A szervezési munka tovább folyik, a kérdés állandóan napirenden van, s a bizottság reméli, hogy a további munka is meghozza az eddigi eredmé­nyekhez mért sikert - fejezte be Illés professzor nagy figyelem közben tar­tott beszámolóját. &j E c Jc h a r d t Tibor szólt hozzá elsőnek kérdéshez. Nemzetpoliti­kai szempontból méltatta az akció jelentőségét, sr rámutatott arra, hogy ami­kor a bizottság Összeállította az állástalanok statisztikáját, kiderült, hogy az úgynevezett háborús generáció van a legsúlyosabb helyzetben. A ke­nyérért folytatott nagy harcban a frontharcosok tulnagy rétege maradt kenyér nélkül, ha nem volt elég protekciója, A bizottságnak az volt a vezetőelve. hogy protekció nélkül,mindenki, aki arra rászorult, felekezet, politikai hitvallás és társadalmi állásra való tekintet nélkül segítséghez jusson. Il­lés József professzor személyével nagy lendülettel indult meg a munka, A gyors segítésnyújtás volt az első feladat, olyképpen, hogy az államháztar­tás no szenvedjen megterhelést. Hangsúlyozta, hogy a jövő szempont jóból isz­sza kell vezetni a népet a faluhoz. Fokozni kell a megkezdett' munkát, már a­zőrt is, mert minden évben ujabb ezer diplomás ifjú kerül ki az életbe, s szaporítják az ellátatlanok és állástkeres ok nagy számát. Eckhardt Tibor érin­tette a nő-kérdést ls. Véleménye szerint a férfiak számára kell elsősorban biztosítani a megélhetést, hogy a nok természetszerűen visszakerüljenek a családi élet keretei közé. Ezután Vészi József szólalt fel, aki szintén Illés professzor fáradhatatlan munkásságát méltatta, s egyben a sajtó legmesszebbmenő támoga-­tását igérte a további munkában,ls, v ógül annak a véleményének adott kife­jezést, hogy a kultúrpolitika feladata az állástalanság megelőzése, amit a főiskoláaok számának csökkentésével vél alórnl. Ili i a József dr. végül mégegyszer megköszönte a sajtó felbe­csülhetetlen támogatását és kérte, hogy a további munkában is támogassa az akciót. Ezután az egybegyűlteket a-szívélyes házigazda és felesége teán lát­ta vendégül. /MOT/Sy -—AZ ORSZÁGOS MAGYAR DALOSSZÖVETSÉG BUDAPESTI KRRÜLETE vasárnap a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermében rendezett díszhangversenyével úttörő munkát vég­zett. A dalosegyesületek együttes énekkarát a II. honvédgyalogezred zenekara kísérte zeneileg tökéletes összhangzattali E2által a nagyszámban megjelent Kö­zönségnek olyan mü'lvezetet szerzett a kerület vezetősége, hogy a nálunk még mindig nem népszerű Acapella karéneknek is kiváló propaganda eszköze lesz a dalárdáknak a zenekarral való együttes szereplése. A műsoron egyébként Fe­hér Ilonka hegedümüvésznő brilliáns technikával tökéletesen kísérte dr. H e r z Ottó zongoraművészt, s a közönség rajtuk kivül hosszan ünnepelte a közreműködő Z s a s k o v o z k y Józaef, Kiss Károly, S z t ára Sándor, K a s z ás Gyula, N o s z o d a Károly karnagyokat, élükön S z c g h ő Sándor országos karnaggyal. Az ő mesteri vezetésük biztosítot­ta a hangverseny magas művészi nivóját,/MOT/B — — — mm AZ OLASZ DOPOLAVORO MUNKÁSSÁGA. A Népegészségügyi Múzeum előadássorozatá­ban G o r t v a y György elnöklete mellett érdekes előadást tartott z e ­k eres László dr., a Faluszövetség főtitkára a Dopolavoro munkásságáról. B a 1 o g h y Mária tanárnő vezette be az előadást, amelyben Szekeres dr. ismertette a Dopolavoro munkásságát. Mussolini főelve volt, mondotta, segiteni B szociális bajokon, a tőkést és munkást közelebbhozni egymáshoz, amit elért ra munk:. törv énynok megteremtésével. De az intézmény a munkást és a tisztviselőt r elfoglaltságon kivül igyekszik ugy lekötni, hogy az szabad idejét a test és a j lélek felfrissítésére használja, hogy szellemileg és erkölcsileg is megerősöd­ni jön a pihenés alatt. A Dopolavoro 1925-ben született meg,s a leghatalmasabb r szoclálisintézmén^ek egyike,Az előad ó részletesen Ismertette a Dopolavoronak f mint állami Intézménynek mindazokat az elonyelt,amelyet tagjainak nyújt,amelyek száma többalllió. /MGT/B

Next

/
Thumbnails
Contents