Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3

1934-02-26 [094]

---!IEGVÁLT OZIK A VÁCÁRCGARNQKOK ,iiS PIACOK ZÁRÓRÁJA| Á székesfővaro-si vásárok és vásárcsarnokok igazgatósága rtesiti a közönséget, hogy a kerületi vásárcsarnokokat és a nyilt élelmiszerpiacolcat árusok részére fél hatkor, a közönség számára pedig reggel 6 órakor nyitják és köznapon este 8 órakor zárják. A nagyvásártelep nyitása március l-t el kezdve az eddigi hajnali 5 óra helyett 4 órakor lesz, zárási ideje "pedig• hétköznapokon délután 3 órakor, ünnepnap előtti napokon és szombaton, délután 5 órakor •. lesz. Az uj rendhez képest a hajnali autóbusz és villamosjáratok is egy órával korábban indulnak a nagyvásárt el epre ,/UÖT/D. Pro d o m o : A vásárigazgatóság kéri a szi ves közlést. — -EBEDEN D :LTUTÁN TEMETIK HATÜSKA ALAJOST A V&J. R08 VOLT ALFQLG, JttESTEKÉT. lí a t u s k a Alajos ny. alpolgármester 07 éves korában v .sarnap, február 25,-én hajnalban meghalt. Hosszú idon át volt a székesfőváros tanácsnoka, majd alpolgármestere és több,mint 40 esztendőt töltött a székesfőváros szolgálatában. Temetése kec'den, 27.-én délután 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. A székesfőváros közönsége nevében L i b e r Endre h. polgármester búcsúztatja és a székesfó'v'.ros a saját halottjának tekinti L'atuska Alajos alpolgármestert. Líatuska Alajos 1847-ben született Nagygradnán, Nyitra megyében, elszegényedett nemesi családból. Esztergomban végzete a középiskolát, Budapesten a Tudományegye temen jogot hallgatott . "'"^yvédi, illetve birii pályára készült, de 1865-ben Test város számvevőségénél kapott alkalmazást, majd rövidesen a budapesti kir, Ítélőtáblához került,mint joggyakornok, itt teljesített szolgálatot egeszén a főváros egyesítéséig, A szákesfóváros törvényhatósági bizottsága 1873 novemberében választotta meg II. osztályú kerületi jegyzővé, 1878-ban első osztályú tanácsjegyző lett, majd 1885 márciusában tanácsnoknak választották meg. Hosszú köz^splgálata alatt pontos szerepet töltött be a közgazdasági és közélelmezési ügyek intézésében, az 6 munkájához fűződik ajy 'sárcsarnókok létesite, a marha özvágóhid és a marhavásár építése, a Vasárpénztár, a sertésközvágóhid és sertesvásár, a lóv'guhid életrehivása, valamint a vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézet megszervezése, 1897 decemberében választották meg alpolgármesternek. Ebben'a minőségében a polgármester állandó helyetteseként sokáig elnöke veit a tanácsnak, a pénzügyi, gazdasági közegészségügyi, képzőművészeti, közrendészeti, közigazgatási, kórházés gyógyintézet vizsgáló, a börtönvizsgáló stb. bízottsagoknak. Tagja volt az Országos Képzőművészeti Tanács igazgatóságának.A király 1879 szeptemberében a szegedi árvizk :

rosultak segélyez és ekörül kifejtett tevékenysége elismeréséül Signum Laudissal, 1897 mráciusában a vásárcsarnokok létesítéséért a Ferenc József Rend lovagkeresztjével, majd közérdekű munkássága jutalmazásaképpen királyi táaáeaomi cim adományozásával tüntette ki. Számos könyve jelent meg és igen élénk szakirodalmi munkásságot fejtett ki. AíOT/D. /Tanácsülés. Eoly tatás 1,/ A tanács ezután telekszabályozási, kisajátítási és bérbadási ügyeket tárgyalt, majd a városligeti Király-pavillón bérleti . szerződésének meghosszabbításáról döntött. A határozat az, hogy. a főváros további hat esztendőre meghosszabbítja a Gerbeaud-val fennállott bérleti viszorjt. A gellérthegyi kioszk b rleti szerződésének meghosszabbítási ügyét levettek a napirendről, majd. rátértek a fővárosi cirkus bérbeadási ügyére. Ennél a kérdésnél hosszas vita fejlődött ki, amelynek során P a yr Hugó uj árlejtés kiírását indítványozta j annak egyidejű kimondásával, hogy Arvay Rezsővel nem köthető szerződés. Másik indítványában Voisz Richárd ajánlatát javasolta elfogad sra. Homonnay Tivadar a városgazdasági szakbizottság eredeti javaslata mellett szólalt fel, Usetty Béla az egy évre való bérbeadás mellett szólalt fel és kiyánta azt^is, hogy a Payr Hugó által Arvay ellen hangoztatott panaszokat vizsgálják meg. 1 /Folyt, köv./ ffc/