Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3
1934-02-22 [094]
XXMXKX" PORTMANN FINÁNC IA SZENÁTOR ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaság meghívására a Parlamenti Múzeum előadótermében ma este nagyszámú előkelő közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa Gerorges P o r t m a n n francia szenátornak, a bordeauxi egyetem orvostanárának r.u.gyar vonatkozású előadását. A közönség soraiban ott volt'a politikai, közgazdasági, tudományos ós társadalmi közélet számos kltünősége.De V 1 e nne gróf budapesti francia követ személyesen jött cl a követség tagjaival^ Szterény i József báró az elnöki székből meleg szavakban köszöntötte le Yienne gróf francia követet és meleg köszönetet mondott azért a rokonszenvért, amellyel Magyarország Iránt viseltetik. Portmann szénát or nagy figyelemmel hallgatott előadásában behatóan részletezte Franciaország felfogását Középeurópa gazdasági talpraáIlitásának !;őrdé s Sben. i Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a mai Európa kialakításában két történelmi tényező ' : érvényesült egyforma erővel,amelyek egymással tulajdonképen ellentétben állanak. Az egyik a nemzeti erő,amely.a népeket függetlenségük felé terelve egyúttal mint széthúzó erő működött. A náslk a gazdas'gi erő, amely a népek egymáshoz való közeledését mozdljta elő,Pr..ncl .országban h<. dunai blokkról beszélnek, ez alatt csupán öt államot értenek: C sohor szagot, Ausztriát, Magyarországot, Jugoszláviát és Románlát. Közülük mindegyik az egykori osztrák-magyar monarchia utódállama; közös gazdasági egymásrautaltságukban ma ls megnyilvánul az a gazdasági ós' földrajzi egység, amely a monarchia legfőbb összetartó tényezője volt.Á továbbiakban az elő;.dó részletesen kifejtette, hogy a nyugateurópai nagyhatalmak hogyan gondolkodnak adunál kérdés mcgoldásáról.Ezzel kapcsolatban tüzetesen Ismertette a francia megoldási tervezetet,amelyhez Anglia ls csatlakozott és kiemelte, hogy ehhez a tervezethez Franciaország az egymással ellentéte 3 politikai irányzatot köv»t o kormányok alatt is mindig változatl:.nul rag. szkodott.Ez a tervezet abból az alaptételből indult ki,hogy feltétlenül meg kell óvni a dunai államok függőtlenségét,de nemcsak gazdasági szempontból,hanem a béke fenntartása érdekében is a nyugati nagyhatalmaknak oda kell hatniok,hogy a dunai államok - gazdasági egymásrautalt-' ságukhoz és kölcsönös függésükhöz képest - gazdasági tömörülést létesítsenek. Elengedhetetlen másfelől, hogy a nagyhatalmak pénzügyi támogatással is hozzá- . járuljanak e tömörülés életképességéhez, mert a megoldásnak; egyik nagy akadálya éppen abban rejlik,hogy a dunai államok tőkeszegények. A földrajzi és történelmi tényezők mind amellett szolnak, hogy fogjanak össze egymással a dunai •' liánok, amelyek önmagukban b Írják a termelés és a fogyasztás jóformán minden lehetőségét. Ez a tömörülés ma még nehézségekbe ütközik - különösen a háború után rendkívül megizmosodott nemz.-ti érzület miatt - bizton reméli azonb.n, hogy előbb-utóbb mégis megteremtik ezt a gazdasági együttműködést, amely alapja a politikai együttműködésnek ls és végső fokon egyik főfeltétele z aurópai béke megóvásának. Befejezésül hangoztatta, hogy egyetlen európai nagyhatalom se-, ma •••] radhat közömbös a dunai kérdés: ... - .. irányában és nyomatékosan kiemelt o K hogy bá 'milyen megoldást találjanak á problémára, annyi b Iz.onyo sehogy Magyar^" országot - központi fekvése miatt - semmi eset re sem lehet elnellőzni.Az élénk tetszéssel fogadott előadásért Szterényi József báró elnök mondott szíves szavakban köszönetet. /MOT/Té.dr. ,