Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3
1934-02-27 [094]
-— "ELHAGYÁS" BŰNTETTÉVEL VaDOLT VADH AZAS P«R /l.folytatas./ Gügyögő kisgyerekkel a karján, védekezett Bezzegné a váddal szemben. A bűnösségét beismerte ugyan, csak enyhiteni próbálta azt különböző körülményekkel. Szerinte olyan nehéz anyagi viszonyok között élt vadházastársával, hogy -lög jobb akarat mellett sem tudta jobban ellátni a tehetetlen asszonyt. Hideg János akkoriban munka nélkül volt és igy ők is együtt éheztek az öregasszonnyal. A védekezés szerint nagy bajt okozott az asszony nekik mar puszta jelenlétével is, mert bem volt tökéletesen épelméjű es igy nem ji lehetett magara hagyni, nehogy kárt tegyen magában. Ezért történt, hogy egy-két nap;Jg , amig ő nem tartózkodott otthon, egy kamEában helyezte el. Bezzegné egyébként határozottan kijelentette, hogy nem Hideg János vette őt .rá, hogy asszonyt elhagyja, hanem mások tanácsára hagyta egy Soroksári-uti padon magára a tehetetlen öreg nőt. Olgya László tanúvallomásában elmondotta ezután, hogyő találta meg a Soroks ári-uton a kitett asszonyt, akikis sé zavarosan viselkedett ugyan, de azért értelmesen el tudta mondani* hogy unokahuga hagyta m., őt a padon. Egy szomsz édasszony vallomás a viszont ugy szól, hogy az öreg nő valóban nagyon elhagyatott volt és a legszükségesebbeket Is nélkülözte, de nemcsak ő éhezett, hanem a vádlottak É sok alkalommal, Nuszbek Sándor dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde és Roth Jenő dr . védőbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Bezzeg Istvánnet elhagyás bűntettében és ezért hathónapi börtönre itélte el, Hideg Jánost ellenben felmentette. Az indokolás tényként állapítja meg, hogy Bezzegné özv. Kiss Györgyn.ét valóba n elhagyta, az pedig, hogy járatlan vagy járt helyen tette-e ki, az teljesen közömbös. Súlyosbító körülménynek vette a törvényszék, hogy vérrokonával szemben követte el a bűncselekményt és hogy előzőleg is rosszul bánt vele, viszont enyhítőnek tudta be Bezzegné büntetlen előéletét és nehéz anyagi körülményeit. Azt nem állapította meg a törvényszék, hogy az elhagyás és az özvegy halála között okozati összefüggés mutatkozna. Az itélet nem jogerős. /MOT 1 / Ma. -— MALONYAI ISTVANNÉ A VÁDLOTTAK PADJÁN. Annakidején sokat foglalkoztatta a nyilvánosságot Malonyai István ismert bűnügye. Ö volt az, aki ládába záratta magát, hogy ily módon kifossza Schmidt Miksa műkincsekkel teli raktárát. Malonyai Bécsbe szökött, ahol végül is letartóztatásba került, de még nem hozták át Magyarországba, h^ogy felelősségre von jak.' Malonyai ellen más bűncselekményből kifolyóan is bűnvádi eljárás indult, Feleségével együtt felbujtotta Kollá? Margit háztartási alkalmazottat egy háromezer pengős takarékbetétkönyv ellopására. Kollár Margitot a biróság első fokon másfélévi börtönbüntetésre itélte és az ugyancsak Bécsbe szökött Malonyai Istvánné ellen nyomozolev elet bocsa jtottak ki. Malonyainét az osztrák hatóságok ki is adták és ma került ügye tárgyalásra a hünte tőtör vény szék Márton-tanácsa előtt. Az ügyészség Malonyainé ellen lopás bűntettére való felbujtás , magánokirathamisitás és kétrendeli orgazdaság büntette cimén emelt vádat az ügyészség. A magánokirathamisitást a vád szerint azzal kcwette el,hogy a Kollá* Margit által ellopott takarékkönyv révén felvettek a postataka~ rékpénztarból 26oo pengőt, az erről szóló bejegyzést eltüntették. A pénzb/6l, a vad szerint, 15o pengőt kapott Kollé Margittól Malonyainé, aki ezonkivül kapott abból a pénzből is , amit Kollár Margit ' munkaadóitól lopott. A vád szerint Kollár Margit abból a pénzből is adott Malonyainénak, amit egy más helyről lopott takarékkönyvi betétből vett ki. Malonyainé mellett vádat emelt Kollár Margit'ellen is lopás büntette, magánokirathámisit ás és csalás büntette miatt- A Varga Gyulránétól eltulajdonított 4o8 pengős betétkönyvvel kapcsolatban emelte az ügyészség a lopás vádját, a csalást azzal követte cl, hogy Német Sándornénak, a betétkönyv tulajdonosának m ondta magát és annak személyi ada tait diktálta be a postatakarékpénztárnak; Ezzel kapcsolatos a magánokirathamis itás vádja is. /Folyt.köv,/ Sy,
