Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-16 [093]

TANÁROK RÁGALMAZASI PERE. A kir, ügyészség Garzó Bertalan főreáliskola! rajztanár ellen felhatalmazásra hivatalból üldözendő kétrendbeli rágalmazás vétsége miatt vádat emelt, mert a rajztanár az ellene elrendelt fegyelmi tárgyaláson a következő kijelentést te ebe: - A biróság előtt elhangzott tanúvallomás alapján kétségbe vonom dr. Tary Ferenc szavahihetőségét, mert őt Lenkey -kehei reáliskolai igazgató hamis Írásbeli tanúvallomásra kényszerítő •: te. Garzó Bertalan rágalmazás i ügyében a büntetőtörvény szék Méhes tanácsa ma tartott targ alást, amelyen a tanár tagadta bíh ősségét. - A tanári teremben az ellenforradalomról volt szó - védekezett Garzé Bertalan - és okkor Lenkey Lehel igazgató azt mondotta, hogy Ő is szerepel a Ludoviceum évkönyvében. Erre a kijelentesre megjegyezr-tem, hogy hiszen ő nem is volt katona, még kevésbé főhadnagy. Az igazgató erre mc gkérd.- zte : "hát becsempészték a nevemet az évkönyvbe?" Ezek után történt, hogy levelet irt az igazgató a Ludovika parancsnokához és ebben a levélben az volt, hogy én megvádoltam Lenkey igazgatót azzal, hog7/ becsempészte- a nevét az évköm/vbe. Ezt a levelet tanuként aláirta dr. Tarv Ferenc. A 1 velet a tanár, mint egy későbbi bírósági tárgyaláson kideült, Lenkey kérésére irta alá. Az igazgató jogi képviselője a tárgyalás során kijelentette, hogy Garzó Bertalan előadásának ez a része nem felel meg a valóságnak, mert nem Lenkey Lehel igazgató, hanem egy Horváth nevü tanár kérésére irta alá Eary Ferenc dr, a levelet. - Horváth neve eddig még egyszer sem fordult elő az ügyben mondta ezután a vádlott, aki hangoztatta még, hog- nem akarta ah igazgatót megsérteni, de bizonyítani kivánja miként játszódott le az eset. Méhes tanácselnök enunciclta, hogy a vádlott elkésett a va1 ódiság b izony itás ara vonatkozó indítvánnyal, majd Garzó Bertalan védője terjesztette elő indítványát: szerinte a tanárt nem lehet felhatalmazásra hivatalból v.ldőzend rágalmazás miatt felelésségr: vonni, mert a sértettek hivatali működéséről Garzó Bertalan nem tett kijelentést, az pedig, hog/ valaki az ellenforradalom alatt ténykedett-e vagy sem, nincs összefüggésben a hivatali működéssel. Végül kérte az -ügyvéd, hogy a törvényszék minősitse egyszerű rágalmazásnak az ügyet és tegye át a kir. járásbírósághoz. Az ügyész csatlakozott a védő indítványához és a törvényszék el is rendelte a rágalmaz sí ügynek a büntető járásbírósághoz való áttételét, /MOT/P. HÁZASSÁGEZÉDELGÉSÉRT EL ITALT GYÁRI MUNKÁS. A házasságszédelgési perex egész tö>mege foglalkoztatja mostanában a bűnt,-tőtörvényszéket és alig múlik el nap, hogy egy-egy ilyen pöit net ár gy a Inának, Ma Sebők Zoltán dr. bünte tő törvény s zéki egyesbiró Krentzel Antal gyárimunká

s Ügyét tárgyalta, aki ellen Ebershorn Hermina gyári munkásnő feljelentésére indult meg az eljárás csalás büntette cimén, A feljelentés szerint a leány körülbelül 3 esztendeig élt közös háztartásban Krentzellel, aki egyéven keresztül állásnélkül is volt és ez a alatt az i3Íő alatt Ebershorn Hermina őt mindennel ellátta. Amikor pedig egy bűncselekményből kifolyólag a gyári munkást héthonaprá jogerősen elitéltek, ez alatt is csomagokat kért: és kapott a leánytól, állandóan ígérgetve, hogy feleségül fogja venni ót. Krehtzel kihallgatása során tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy egy háztartásban élt ugyan a sértettel, de ő i/s állandóan állásban volt, fizetését a gyárból rendszerint a leány ve te fel és azt közösen elhasználták. Szerinte egyáltalán nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy őt kitartották volna. Az eljáró biro több levelet ismertetett, amelyekot a fogházból irt Krentzel Ebershornnak, Ezekben állandóan élelmiszert kér és leveleit rendszerint igy fejezi be; ..."pá, pá a messze távolból; hü férjedjAntal" - Hát ez meg micsoda? - kérdi a biró a vádlottat. Itt van irá sos bizonyítéka is annak, hogv maga már feleségének tekintette a sér/folyt .köv,/MA.