Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-16 [093]

C SÁNKY DÉNES GYÜJTEMÉNES KIÁLLÍTÁS MEGÍIC SSZABBIT ÁS A. A Nemzeti Szalonban . nyitva lévő 0 sánky Dénes festőművész gyűjteményes kiállítása a nagy érdeklődésre való tekintettel 20-án, kedden délután két óráig bezárólag meghosszabbíttatott, /MCT/B. RCBBELING HERMANN, A BÉCSI BURG SZÍNHÁZ IG. .ZG AT ÓJÁNAK ELŐADÁSA A SZÍNHÁZRÓL. A Nemzetközi Tudományos Együttmunká lkod ás Magyar Nemzeti Bizottsága pénteken délután öt óra, i kezdettel a Tudományos Akadémia heti üléstermében ülést tartott, amelyet ünnepélyess? avatott a Budapesten időző illusztris bécsi színházigazgatónak, Röbbellng Hermann-nak előadása, melynek"A azinház, mint a nemzetek szellemi közösségének eszköze" c imet adott• A nagy érdeklődéssel várt előadást Igen előkelő és nagyszámú közön s'-g hallgatta végig. Az elnöki emelvényen foglalt helyet 3 e r z D v 1c z y Albert elnök, jobbján az előadó szinházlg„zgató, másik oldalon pedig Balogh Jenő v.b.t.t., az Akadémia főtitkára. A közönség első sorában ült H e n n 0 t b'ró osztrák követ, '/•/ 1 a s c 1 c s Gyula báró kultusz állantitkár, Tihamér Lajos dr.nin.ton. Ss Haász Aladár dr.a kultuszmini azk'rium képviseletében, Hubay Jenő és feleségé, Villénl báró, Voinovich Géza, Mohácsi Jenő, • az Ember tr.g'diáj: fordítója ültei:, ott volt Röbbellng Hermann felesége ls, Márkus Emili a, Acz '• 1 Ilona, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Gál Gyula, Cdry Árpád, Féy Ilona és még sokan mások az irodalmi és művészvilág vezetŐegyén.lsége 1 közül. Berzev lczy Albert elnöki megnyitój'ban rendkívül szívélyes szavakkal üdvözölte az illusztris előadót és annak a lelkes örömnek adott kifejezést, melyet - mint mondotta - a magyal" nemzet érez afelett, hogy Madáchunk remekműve diadalut j áb- n meghódította az elsőnek -.„ellenért német színpadot le, amely még további elterjedésre nyújt regényt. Hálát és elismerést fejezett ki Röbbellng igazgató személye Iránt,kiben az eszme morf oganzott és aki azt oly fényes sikerrel tudja m ogvalót itc ni • Kérte őt, hogy érvényesítse befolyását abban u* irányban, hogy a BurgszInház nemes példáját minél több német játékszín kövesse. A vendég felolvasásának tárgya - folytatta az elnök németnyelvű üdvözlő beszédét - éppen beleillik a Nemzetközi Szellemi Együtt működéé B, lsott ségának hatáskörébe és éppen ezért •szívcsen tűzte ki a mái ülés napirendjére. Ezután üdvözölte a megjelent osztrák követet, majd felkérésére Hermnnn Röbbellng elfoglalta az előadói asztalt és megkezdte előadását. A neves színigazgató mindenekelőtt a világ lelkiismeretéhez fordult, s azt fejtegette,hogy a színháznak, amely megvalósítja az ábrándok világét, olv óriási befolyása van a nemzetek gondolkozására, hogy egyik legnagyszerűbb tényezője lőhetne a . _ nemzetek szellemi közöse érének. Kimerítő történelmi visszatekintéseben Röbbellng Hermann egymásután mázolta a görög, a római, a középkori sz inház nemzetközi jelentőségét, majd a nagy emberiséget átfogó északi drámák jellemzése után a Kelet szinház .frah ée az oroszok színházával foglalkozott és azután a német színházzal kapcsolatban Goothéra tért át. A Faust j ellenzése után a követ közöket mondta: - Ebben az összefüggésben térnéazetes,hogy az Enber tgadékiáját emiitjük, Non a két mü formájának szempontjából kell itt párhuzamot vonni, c SÍ 1: eszméjük tokintotób eh. Az emberek - ama vágyának szempontjából, hogy olyan legyen mint Isten. Az Enber tragédiája ideájának kivitele,lényegesen Különbözik Goethe Faustjának kivitelétől. Madách-nál látjuk,hogy Ádám, az 7 emberiség ősatyja a lét értelmét ós célját fürkész1,. Lát juk'hogyan éli át "f az emberiség k élv áriáját, hogy meghallja végül Isten vigasztaló szavalt: Y Mondottam ember küzdj és bizva bizzál! - Ez,.k a szavak megcsendülhetnének M Goethe Fauötjének legvégén ls, mert ezekben rejlik az ember 1 lét egész nag,• va. /folyt, köv./