Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-15 [093]

ÁTÖRÖKLÉS ÉS TR.iI/ICIÓ, Az Országija Nemzet i Klub csütörtökön este az Országos Kaszinó földszinti termében össze jövőt olt tartott, melyen R 1 t o 6 k Zsigmond előkelő közönség előtt tartotta meg előadását "Átöröklés és tradíció" címmel* Az előadó nagy sikerrel végződött előadását a következőkb n foglaljuk össze: - Az emberi sorsnak két lényeges befolyásoló tényezője az átöröklés és a tradíció. Az előbbi fajták szerint megmerevedett biológiai tulajdonság, amely maga ls befolyásolja a tradíciók keletkezését, fennmaradását, mert csak bizonyos Öröklött tulajdonságokkal bíró fajtáfe, nemzetek képesek bizonyos hagyományok felvételére. Az örökléstannak ma sem eldöntött problémája, hogy az élő szervezetek szerzett tulajdonságai örökölhet ok-eT Darwin és Welssmann - amely a kérdést negatív irányban már eldöntöttnek mutatta, « az utóbbi években már sok ellentmondást váltott ki, s a szerzett tulajdonságoknak Lamarck szerint való örökölhetősége mellett számos bizonyítékot hozott fel. H a a szerzett testi tulajdonságok örökléce lehetséges, ugy a szerzett szellemi tulajdonságok, .az emberöltők alatt szerzett tapasztalatai az emberiségnek, tehát o tradícióknak sem lehetetlen. • Öröklésük csak akkor képzelhető el, ha azok emberöltők hosszú során át megszakítás nélkül gyakoroltatnak, mert enélkül kihat ásík már legfeljebb néhány generáció után eltűnik, miután sohasem válhatnak unna ira "artfest"ekké, mint az emberileg, végtelen generációkra át származó, a priori öröklött tulajdonságok. Kornls Gyula "történelmi emlékezet"-nek nevezi a tradíciókat, "a legnagyobb nemzeti összetartó erőnek". A tradíciókkal való szakítás mindenkor forradalmat jelent, s f ont .-irtásukra mint valami védő biológiai tényezőre az emberiségnek mindenkor szükac• ge lesz. /MOT/Vr A r.TTN'v "T"'XT KÖZI JOG-HELYZETE ÉS KÖ2£.iZDASÁGI JELENTŐSÉGE... A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön este diszes közönség részt"'telével dr. E ö t t e vé n y i Olivér ügyvezető alelnök elnöklésevei -parlrmont i helyiségének di az termében ülést tartott • Az ülésen dr. A j t a y Gábor a társaság rendes tagja tartott rendkívül érdekes előadást a Diána nemzetközi helyzetéről és közgazdasági jelentőségéről. A z előadó rámutatott Európa egyik legnagyobb vlzlatjának, a Dunának politikai és gazdasági jelentőségére, ismertetve, hogy a több mint £.600 kilométer hosszú Duna hatalmas vlzhálózatával már a XIX. század folyamán az európai kancelláriák érdeklődésének középpontjába került. Nemcsak az 1815. évi bécsi, de az 1856 . évi párisi és az 1878. évi berlini kongresszusok is fontos határozatokot noztak a I.una, s ezzel együtt a nemzetközi hajózás kérdésének r endozése ér- Aj A világháborút lezáró béke szerződések - fejtegette az előadó - rendelkezéseinek egész sora foglalkozik a középeuróoal viziutak joghelyzötének szabályozásával. Igazgatás szempontjából a Dunát két részre oszt-7 ják, annak végleges rendezését azonban egy később összehívandó nemzetközi konferenciára bízzák. Ez a konferencia 1920-ban Parisban össze ls ült, s megalkotta a Duna végleges szabályzatát, amely a tengeri lunát /Braila, Fekete* t-n ger/, a világháború előtti joghatóságával visszaállított "Európai Dunabizottság/ ill tékessógo, a folyami Dunát /Mim és Braila közötti szakasz/ a Nemzetközi Dunabizottság joghatósága alá helyezi. Az előadó érdekesen világította meg a két bizottságnak szervezetét, feladatát, döntési és ellenőrzési jogkör '-t is rámutatott arra, hogy az Európai Dunahlzottság valóságos állam az államoan, amely nemcsak az egyeseket közvetlenül kötelező rendeleteivel igazgatja a Duna ..lsó részét, do a parti államtól függetlenül hatalmas orr nizác loval őrködik a Danatorkol a tok hajózhatósága és rendje felett. A DuU nának .kereskedőImi jelentősége az előad'- szerint különösen akkor fog emelked"VI ni, ha .- Duna* Raj na, Duna-EXbe-Ode ra és a Duna-Tisza csatornákra vonatkozó [1 tervek val ér. -"álnak és ezáltal a Dunc közvetlen összekötő ut j a lesz a köz epri európai nay -piacoknak. - - A rendkívül érdekes'előadást végighallgatták Tám1 czoc*Gábor tábornok, dr. lukács György - v.b.t.t,. Kr^tochwlll Károly altábornagy. 'Vulff Olafí fol-amőr-vezérfőkapltány-os másol:. t/MOT/Vs