Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2
1934-02-14 [093]
/A csendőrhősök emlékmüvének leleplezése. Folytatás 1./ Vitéz szlnai S z i n a y tábornok emlékbeszédében a következőket mondotta: - Vannak csendőrsirok, amelyek domborulnak és egykoron bátor lakólnak emlékét kőbevésett sírfelirat őrzi. örökzöldjét pedig a bajtársak ápoló kegyelete öntözgetl. Ezek a közbiztonsági szolgálatban csendőrhalált haltak ismert sírjai. Azután vannak csendőrsirok, amelyek beomlottak és feledésbe borult lakóiknak vitézségét hovatovább egy korhadt fadarab sem jelzi. Itt már csak pislog a múltra való emlékezés mécsvilága. Ezek a világháború elesettelnek ismeretlen sírhelyei. - Az előbbiek története csendőrről csendőrre, csendőrőrsrclcsendőrőrsre száll és Így emléküket megőrizni,a kegyeletet megtartani könnyű dol og. - Az utóbbiaknál süppedt hantok és jeltelen sírok takarják a -j csendőrök múltját. Lassan fátyol borul emlékükre. A mai ünnepnapunkon, a mai második csendőrnapon a közbiztonsági szolgálatban dicső csendőrhalált haltaik domborodó sirját hozzuk össze a nagyháboruban elesett vitéz csendőrharcosok jeltelen hősi sírjaival. Cróluk regél ez az emléktábla. "A háború és béke hősi halottainak!"- csillog a szemembe a márvány aranybetűs felirata. "Hiven, becsülettel, vitézül!" - harsog a fülembe a csendőrség oly sokat kifejező jelmondata. Igen! Hiven a közbiztonsági szolgálatban, vitézül a béke küzdelmeiben és a háború harcaiban, s becsülettel mindig. Ezeket a magasztos fogalmakat testesiti meg az emléktábla azokkal a kötelességhü cselekedetekkel, melyek a benne felsorakozott halhatatlanok nevéhez fűződnek. • Mától kezdve 523 magyar csendőr emléke él ebben a márványtábIában, 17 tiszt és 5<56 csendőr hősi halálban megdicsőült lelkét egyesitettük ez ódon épület falai között, Nagymagyarország minden tájáról, s az orsóz, szerb, olasz és román harcterekről. - A magyar csendőrség 53 évének véres történetét örökítettük meg. S ennek során büszkén mondhatjuk, hogy a Kárpátok koszorúzta őshazánknak nincsen olyan területe, melyen ezalatt az idő alatt csendőrvér ne hullott volna. - Minden., egyes halál egy-egy > megéneklésre méltó hőstörténet. Telve elszántsággal, daccal, virtussal, rettenthetetlenséggel. Ha lelki szemeim előtt elvonultatom a színes kristályüvegből összerakott csendőrmultat, akkor nem tudom én, melyik tett volt szebb, melyik.cselekodet volt nagyobb, ki volt hősebb, ki volt vitézebb. Emelt hangon mutatott rá a továbbiakban Szkiay tábornok egyegy hős csendőrlegény, egy-egy hős csendőrtiszt halálának körülményeire. Költői szavakkal vont párhuzamot több dicse csendőrhalál között, a Kárpátok védelmétől kezdve annak a csendőrnek hősi haláláig, akit politikai gyűlésen öltek meg, aki az erdélyi határ védelmében halt hősi halált, végig azokig, akik a kötelesség végnélküli utján orvul, vagy nyílt harcokban, puskátólpisztolytól, kaszától-bicskától haltak hősi csendőrhalált, vagy a világháború legváltozatosabb feladatai közben estek el, - Halló! Kalló! Magyar csendőrök! - folytatta nagyhatású beszédét -. Akik a légi utakon át minden csendőrállomáson és őrsszókhelyen a rádió körül ülve hallgatjátok most ünnepségünk lefolyását. Hozzátok szólok! Hozzátok!, akik hazánk minden zugában hivatva vagytok megőrizni a közbiztoi ságot és képviselni az államhatalmat. Figyeljetek! Legfelsőbb hadurunk, a Főmélt^óságu Kormányzó Ur és az ország magas vezetői jelenlétében a Hadimúzeum magyar dicsőséget hirdeti) szent csarnokában állok hősi halottaink leleplezett emléktáblája előtt. Fehér márványa világit, aranyfelirata csillog. Különös emléktábla, nincsen rajta évszám. Befejezetlen mult nélkül sorakoztunk a többi évszámmal lezárt történelmi tábla közé. Ez az emléktábla tehát nemcsak a küzdelmes multunk emlékét őrzi, hanem iránymutató táblája megtépázott jelenünk göröngyös utjának és bizakodást hirdető nyitott könyve jövőnk dicsőségének is. - Magyar csendőrök, fejezte be magasszárnyalásu beszédét a tábornok, ^Kemény szívvel, acélos akarattal és elődeitekhez méltó áldozatos lélekkel álljatok őrhelyeiteken a jelenben, hogy átküzdhessük magunkat az igéretes magyar jövőbe. - /Folyt.köv,/ ^_