Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-19 [093]

/AFPOa"! l-XLERi' - á K"'f ÁaEK LELEPLEZÉSE A Kt'LÜGYI TÁRSASÁGBAN. Folytatás 1./ Samassa Aurél ' llar.t itkár a koro skedelcmügy 1 ülnisztáriun és Llbor Endre alpolgármester a A óváros kópvl se lotében. A diszes közönség soraiban ott volt az elhunyt özvegye ls: gróf Apponyi Albertné gróf Apponyl Antal kíséretében, továbbá résztvettek az ülésen: Walkó Lajos, Balogh Jenő, Földes Béla, Kenéz Béla, Yaer.ádl Nagy András, báró Szterényi József, Teleki Pál gróf. Lukács György, Mikes János gróf püspök, Komis Gyula, gróf Osekonics Iván, Eöttevényl Olivér, ffttlik György,, Grósz Emili Marczali Henrik, Luklnich Imre, Gabányl János, Kratochwlll Károly, Lobrlbón Péter, Dormándy Géza, vitéz Raics Károly, Huzella Tivadar, Gömöry Lairal László, Steuer György és még sokan mások. Az emlékbeszédet a társaság elnöke, Berzev lczy Albert mondotta, aki részletesen méltatta Apponylnak a.nemzetközi életben és különösen a Külügyi Társaság és az Interparlamentáris ;- nló magyar csoportjának a keretében végzett örökemlékü munkásságát. Rámutatott arra, hogy Apponyi a Külügyi Társaság 1920-ban történt megalakulása alkalmával elmondott programbeszédében égetően szükségesnek Ítélto a magyar közönség külpolitikai iskolázását és hang ai ly ózta, hogy magyar nemzeti érdek egy megfelelő, tekintélyes társadalmi szerv megalakítása,-s ezzel a céllal jött létre a Külügyi Társaság,- Részletesen foglalkozott azzal, hogy Apponyi ugy bel-, mint külföldön miként lett a Külügyi Társaság céljainak, általában, de ezenfelül a céltudatos magyar külpolitikának is a hivatott mesterévé. Érdemes megemlítésre, hogy Apponyi már a Külügyi Társaságnak tizennégyévvel ezelőtt történt megalakításakor, tehát amikor önálló külpolitikai multunk még nem volt, erősen hang eulyozta azt, hogy a régi szövetségek megszűntével a magyar, közvéleményt elő kell készíteni a teljesen szabad orientációval kiépítendő magyar v

ülpolitlkára, amely a nemzeti ujraszervozkedés munkájában mindig ott kére Pl a szövetségeseit, ahonnan a legjobb akaratot és a leghatásosabb segítséget remélheti., Le leszögezte Apponyi annakidején azt is, hogy egyenesen életkérdés reánk nézve belügyi politikáénak azzal a komoly •törekvésünkkel való összhangba hozatala, amely a müveit világ irántunk való rokonszenvének és tiszteletének a kivivására irányul. Apponylnak ez a közel másfél évtized előtt elhangzott és a.Külügyi Társaságot inauguráló beszéde ma ls százszázalékosan megállhat és mutatja ennek a negyeiméjü állami érf lunak az előrelátását. Nekünk - mondotta - oly propagandamunkát kell végeznünk, amely a világ sorsa fölött döntő hatalmak körében azt a gondolatot gyökerezteti meg, hogy Keleteurópában a nyugalom egy erős Magyarország által jobban lesz biztosítva, mint bármely egyéb alakulat utján* Emlékbeszéde további folyamán Berzev iczy rész letesen kitért Apponylnak a Népszövetségi Ligák Uniója és az Interparlamentáris Unió különböző külföldi, részbon európai, részben északamerikai gyűlésein kifejtett jelentős tevékenységére, amelynek az alapgondolata mindig a nemzetek közötti együttműködés és az emberi ideáloknak őszinte szolgálata volt. Néhány markáns szóval jellemezve Apponylnak a páriskörnyéki békék létrejövetele alkalmával lefolytatott, sajnos, eredménytclen harcát, amelynél azonban az erkölcsi iga.zság az ő oldalán maradt, aztán erélyes szavakkal ostorozva a lefegyverzési konferencia eredménytelenségét, amellyel szemben Apponyi, mint a magyar állam genfi megbízottja, haláláig oly ideális harcot folytatott; azzal fejozbe be beszédét Berzeviczy, hogy bár messze van még az az idő, amidőn a müveit világ közvéleménye velünk szemben gyökeresen megváltozik, de Apponylnak a .nemzetközi fórumok előtt tartott beszedői az igazságba vetett hitének valóságos evangéliumát tartalmazzák és amidőn az arcképét a mostani és a jövendő nemzedékek kegyeletes -og őrzése végett a Külügyi Tár saság át ve síi, akkor csak egy kötelességünk lehet: az ő pályájának, tanításának és ze Lémhiek követése, A megjelent előkelő közönség lelkesen ünnepelte Berzevlszy Albertet beszédének elhangzása után. /é.GT/'Vr