Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-03 [092]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a t. Második kiadás. Budapest, 1934. február 3*. -VI. évfolyam, 27. szám. HÍREK j A SZINYEI MER SE PÁL TÁRSASÁG EMLÉKÜNNEPÉLYE. A Szinyei Merso Pál Társaság nagyszámú és olőkolo közönség jelenlétében pénteken délután az Akadémia kistermében a nagy fostő^halalának tizennegyedik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tartptt. Az ülésen a kultuszminiszter képviseletében ifj. báró Tlassics Gyula jelent meg, továbbá ott voltak a kultuszminisztérium részéről Petri Pál államtitkár, Tihamér Lajos, Rónay Zol^bén és Jalsoviczky Károly miniszteri tanácsosok. A fővárost Némethy Károly tanácsnok, a Képzőművészeti Főiskolát Réti István rektor, a Szépművészeti Muzeumot Rottovich Elek főigazgató képviselték. A Szinyei-csalá- i don kivül megjelentek még az ünnepélyen Lukács György, Iványi Grünwald Béla, Szablya Ferenc, Fényes Adolf, Pacher Béla, Nádler Róbert, Hermann Lipót, Glatz Oszkár, báró Wolffner Gyula, Gedő Lipót, Jeszenszky Sándor, Pásztor János, Ball* Ede és meg sokan mások társadalmi és művészeti előkelőségeink sorából. Az ülésen Csók István elnökölt, ki megnyitóbeszédében kegyeletes szavakkal emlékezett mug a Társaság közelmúltban elhunyt alapitó es rendes tagjáról, Molnár Gézáról, majd örömének adott kifejezést, hogy a magyar közönség nagy érdeklődést tanusit a művészet iránt. Ezután S i d 1 ó Ferenc, r titkári jelentést olvasta fel, amelyben rámutatott a mai magyar képzőművészet kritikus helyzetére és külföldi példákra való hivatkozással szükségesnek -lát j a az államhatalomnak ; r intézményes módon való müvészetpártolására. Bejelentette azt, hogy az idei. Szinyei-nagydi j at T o r n y a y János festőművésznek Ítélték oda, a tájképdijat a Társaság nem adta ki, s a Zichy Mihály-grafikai dijat a kiváló karikaturista, Gedő Lipót kapta. A titkári jelentés közli, hogy a Társaság, idén rendes tagokat nem választott, s meghivott tagok lettek: H e o k 1 e r Antal egyetemi tanár, dr. Art inger Imre, G e n d h o n István és R e 1 1 e irál művészeti irgk, A titkári jelentés után dr. Lázár Bély rondes tag olvasta fel jelentését, amelyben méltatta Tornyay János és Gedő Lipót művészi értékét és munkásságát. Végül Szinyei Morse Pálról tartott előadást Farkas ^oltán rendes tag, Ismertetta, hogy Szinyei művészete teljes függetlenségben született és virágzott ki; független volt anyagiakban és nem kevésbé szellemiekben is. A müncheni akadémia csak technikai tudását fejlesztette, de a kifejezés formáit nem tudta ráerőszakolni, Böcklin sokat emlegetett hatása pedig úgyszólván szinte semmi . A logelsők közé tartozott, akik egy megszületőben lévő festői korszaknak uj formanyelvét teremtették meg. Szinyei nagyságának igazi kritériuma az, hogy a "Majális" és vele együte fiatalságának tebbi alkotásai hallatlan teremtőerőről tesznek tanúságot. A kései, szigorúan naturalista Szinyeivel szembon a fiatal dusabbnak, erőteljesebbnek és szuggeszt ivebne k látszik. A fiatal Szinyei megfestette., az idősebb podig inkább lefestette témáit. Ez v. második Szinyei-kiváltképpen laikus közönségünk körében-nagyobt méltánylásra talált, mint az első. Szinyei és témája közé soha sem lopakodott valami egyéb művészetre való visszaemlékezés, min den idejétmúlt külsőség lepergett róla: a lényeget,önmagát ábrázolta. Nem aj emberi lélek ábrázolásának mestere, hanem az elébe terülő egész jelenségé. A fiatalság boldog Parnasszusa volt az ő hazája, ahol az érzékek szabad örömének végtelenül finom melódiái hangzanak. Örömei nem harsogok, honom természetesek, maguktól érthetődők, Szinyei művészete kissé tartózkodó, nem szakítja fel lelke legmélyét: festményeibon teljesen benne van ugyan, de nem lép ki eléjük,-a varázsló feltárta pazar kincseit, de eltűnik mögöttük, Szinyei egészen különálló, szinte parnasszusi világ lakója volt, ahol csak szépség és fiatalság van. Ez a fiatal széps ég természetes és kizárólagos, nem kell sóvárogni érte, mert magától érthetődve mindig itt van, A gondolatokban gazdag, lebilincselően érdekes előadást a közönség nagy tetszéssel hallgatta. /MOT/Vr.