Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-07 [092]

LÍAGYAR 0F1S2ÁGCS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tizenötödik ki a d és. Budapo stm 1954. február 7, I) JO XVI. évfolyam 30. szám. fi ÍR|K • W AZ ÜGYVÉDI NYUGT) IJKÉHDÉS PROBLÉMÁJA NÁLUNK ÉSKÜLFCLDCN.Az Országos Ügyvéd szövőt sóg szerda este dr.M e d v i gy Gábor elnöklete alatt tartott ülésén dr.O p 1 e r Emil, a Budapesti Ügyvédi Kamara'elnökhelyettese tartott előadást az ügyvédi nyugdíjintézet problémájáról, A megreformálás előtt álló ügyvédi nyugdíjintézet helyzetét és rendszerét Ismertette és rámutatott arra,hogy már három Ízben semmisült meg az intézetnek sokmilliós összegyűjtött tőkefedezete. Hang súlyozta,hogy a jövőben arra az elvre kell áttérnünk a nyugdíjintézetnél, hogy az intézet fennmaradásához szükséges eszközöket ne az összegyűjtött tőke tárgyi szavatoss'gában,hanem az ügyvédi kar mindenkori tagjai fizetési kötelezettségében és készségében kell keresni. Külföldi példákkal igazolta,hogy a külföldön seholsem helyezkedtek a nálunk ls alkalmazott tőkefedezeti rendszerhez és azt fejtegette számadatokkal alátámasztva, hogy a tagdijrt a nyugdíj intézetnél a jövőben cca negyven százalékkal le kell éslc lehet csökkenteni ésaz ellátás összegét pedig Ötvenkét százalékkal fel kell emelni.Az ilyen eljárás rellctt az évi tagdijat nyolővan pengőre csökkentve, blztoslta.nl lehet minden igényjogosultnak egy évi ki lene százhatvan pengős átlagos ellátást és a harminc évnél hosszabb ldon át fiáető tagnak ezerkétszáz pengős nyugdijat, illetve özvegyi ellátást; Az ...leadást nagy tetszéssel fogadták. /MCT/Hu. HALÁLOZÁS. Özv.J á r m a y Jenőné,szül.Kanmer írna szerdán délután, február 7-én, hetvenkét éves korában meghalt.Temetése 9-én,pénteken d'lut'n f'lnégy órakor lesz a Korepesl-uti temető halottasházából.Az engesztelő szentmise áldozat a belvárosi főplébánia templomban február 10-én délelőtt kilenc órakor lesz. /MGT/B. I r o d o n o : B ó k a y Jánosi, a Budapesti Hírlap szerkosztője tisztelettel kéri a hír szíves közlését. P 0 L I. T I K A NIAMESSNY MIHÁLY NYILATKOZATA. TI 1 a m e s s n y Mihály dr. országgyűlési képviselő a fővárosi törvényjavaslat előadója a következők közi-.' sáre kérte fel a flagyr-r Országos Tudósi tót: - Véletlen következtében csak ma értesültem arról a krltlkáról,amelyben Esterházy Móric gróf a Keresztény Gazdasági Párt értekezletén részesített. Felszólalásában azt az állítást tulajdonította nekem,hogy az alkotmány junkt inban állott a Habsburg-házban, tehát az önkormányzat ^bizonyos fokig ma már anakronizmus.Ezzel szemben megállapítom,hogy a gyorsírói feljegyzések szerint a következőket mondottam: Az előadó utalt az "alkotmányjogi szempontra'', amely szerint' a javaslat az autonómia megsértését és igy alkotmányos veszedelmet jelentene.Foglalkozott az autonómia és a felelős kormány együttműködésének problémájával. Az autonómia kultusza - mondotta - kétségtelenül igen nagy körök- • ben él és az e jelszó alatt meginduló kritika kétségkívül mindig tud bizonyos visszhangot kiváltani. Az autonómiának ez a beállítása történelmi ered "tü, amely nagyrészt már o történelemé, mert hiszen az alkotmányvédelem szempontja különösen az 1848, előtti időkre vonatkozlk ,és egy idegen állam területéről átnyúló kormány intézkedései ellen szólott. Az Í84C-es években a centralisták köréből Eötvös József báró, Szalay László és Trefort Ágoston veszedelemnek tekintették az autonómiának azt a fokát, amely a felelős kormány intézkedéseinek hatályosságát semmivé tudja termi. Az 1848-as alkotások az autonómia^ és a felelős kormány viszonyának megállapítását nem oldották meg. Az 1807. évi rendezés alkalmával a főszempont a$ autonómia és a felelős kormányzat érdekelnek összeegyeztetése volt, aminek igazoláséra az előadó felolvasta az Andrássy-kormánynak a törvényhatós&gokhös 1867. áprilisában kiadott úgynevezett "intézvényét". U 2*1 /Folytatása következik./ /1"