Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3

1934-01-25 [091]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kéz irat Tizenharmadik kiadás. Budapest

t 1934„ január 2S. XVI. évfolyam, 22). szám. HÍREK »•—IL0V3ZKY JÁ

;

'C3 ELŐADÁSA A JÓZSEFVÁROSBAN. Többszáz kereskedő és iparos előta tartott érdekes előadást az iparosokat és kereskedőket érintő gazdasági kérdésekről Ilovszky János fővárosi tanácstag, a Baross Szövetség országos elnöke, a Józsefvárosi Keresztény Kör helyiségében. Baján Ferenc és M ü 1 1 e r Antal bevezetőszavai után Ilovszky János kifejtette, hogy a gazdasági . világválságot három tényező okozta, az emberi' tudomány és haladás, a nagyravágyás, az ál-humanizmus és az imperializmus. Azelőtt a gépért harcolt a lelkes ember, most a lelketlen gép gyűri le az embert. A gazdasági problémák között a legdöntőbb, hogy nem az egyedek akaratától függ a kérdések megoldása,'hanem az országok keretében élő társadalmi, politikai és gazdasági rendtől. Harmadsorban pedig attól, hogy mindenki mindenáron uj világot akar alakítani, mindenki apostolkodik, holott még talán az igazi apostol, akinek birtokában van az emberi való igazság- biblikus ereje, az som tudna eredményt elérni, mert a megkötött- , cégeknek ezernyi bogával találkozunk szembe* Kifejtette Ilovszky, hogy a' gazdasági életben irányadó csak az olyan etika lehet, amelyik azt mondja, hogy ne legyünk olyan szövetkezeteknek tagjai, amelyek Shylock módjára a más húsából kívánják kivágni a húsdarabot a magút boldogulásának céljából. A kartelek a ma Shylockjai, amelyek önzésükkel a maguk külön etikájával lehetetlenné teszik az agrárolló beesukódását, mert a pénzt halványként imádják. Végül hangoztatta, hogy elsősorban azoknak a boldogulását kell elősegíteni; akik 'szokásukkal, gondolkodásukkal és hagyományaikkal lélekben és testben egyek. - Az egybegyűltek nagy tetszéssel és tapssal fogadták Ilovszky elcci dását, amelyért Baj á n Ferenc mondott köszönetet. /MOT/B A NAGY FORRADALOM HAGYOMÁNYAI ÉS TRIANON CÍMMEL TARTOTT ELŐADÁST BERNÁT ISTVÁN AZ ORSZÁGOSNEMZETI KLUB ÖSSZEJÖVETELÉN. Ma este az Országos Kaszinó dísztermében előkelő közönség jelenlétében tartotta hosszabb szünet után első vacsoráját és összejövetelét, amelynek keretében Be r n á t István,a Nemzeti Bank alelnöke tartott rendkívül érdekes előadást a nagy foFradalom hagyományairól és Trianonról. Az illusztris előadó vázolta a nagy forradalom előzményeit,s rámutatott arra, hogy a régi uralom nem volt annyira rossz, mint amilyennek azt feltüntették* Tudományban, művészetben és a harctéren a francia királyság nagyon szép eredményeket ért el és ha elS-fordultak is az alsó néprétegek ellen irányuló visszaélések nagy jellemek és tehetségek tekintetében á mult talán még gazdagabb volt, mint a XIX.század Franciaországa. Maga az, hogy a visszaélések ellen és a haladás érdekében sikerült annyi erőt mozgósítani,' mutatja az, hogy a régi idők is termeltek törekvéseket és nemes érzéseket, Ezután elemezte az emberi jogokról szóló deklarációt, melyet Cousln.az evangéliummal helyezett egy színvonalra és utalt arra, hogy a forradalom idejében a franciák szentül meg voltak győződve róla, hogy nemcsak Franciaországnak, hanem az egész emberiségnek érdekében dolgoznak és vívják véres csatáikat; ugy fogva föl a forradalom hagyományalt, mint amelyek a szabadságot, egyenlőséget és testvérleéget igyekeztek érvényesíteni és Örök időre megalapozni, elmondhatjuk, hogy a munka befejezve még nincsen,mert még mindig sok a teendő a jelzett irányokban. A szabadság sokhelyütt vissza*élésekre vezetett,az egyenlőség ellenségei megszaporodtak és abban a XX, században,mely végig vivta a nagy háborút,a testvériség nem szerepelt mint döntő oényező. Az egész emberiségnek érdeke, hogy az állapotok javuljanak, de elsősorban ha a nagy forradalom nemesebb hagyományaihoz hűtlen lenni nem akar

? Franciaországra vár a feladat, hogyha, - amint sokszor állítja a civilizáció élén akar haladni, a mai helyzeten változtasson és köszörülje ki azt az elhajlást,ami ugy a saját közéletében, valamint az általa irá^7 nyitott nemzetközi vonatkozásokban, a sokszor idézett hagyományoktól annyiy) ra eltért. Annak a vertu-nek biztosítása, ami Montesquieu szerint a demokIf rác iának alapja, nemcsak a legyőzött népeknél kívánatos. .. , ö /folyt, köv./ . ,