Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3

1934-01-24 [091]

MAGYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ • 3. törvényszéki kiadás. Budape st, 193^ . január 24. TRETTINA JENŐ RÁGALMA ZASI PÖRE GUTHARE TÓDOR ÉS TÁ3NÁDY-SZÜC3 ANDRÁS ELLEN; Mult év december végén már tárgyalta Avédik Félix dr., a büntető járás­bíróság elnöké azt a rág almáz ás i pört, amely az ismeretes IBUSZ-ügyből fakadt és amelyne 1 ' vádlottjai Guthard Tódor, az IBUSz vezérigazgatója és Tasnády Szűcs JJn&rás nyugalmazott, alelnök, Az ügy előzménye tudvale­vőleg az, hogy a Nemzeti Újság mult év december 8-iki számában cikk jelent meg "itt a hires Ribáry-levél és a Tasnády Szűcs.és Guthard val­lomásáról szóló jegyzőkönyvek' Bíróságilag hitelcéitett másolata, melyet h'em ismer a közönség" cinnel. Ennek a cikknek az alapján jelentette aztán föl Trettina Guthardékat, előadva, hogy ebből az uj ságközlemény ­ből értesült arról, hogy Guthard és Tasnády Szűcs augusztus lD-én Tor­•ay Géza dr. kereskedelemügyi államtitkár hivatali helyiségében Senn Ottó és Jakabffy Károly jelenlétében jegyzőkönyvi vallomást tettek , amelyben az állítólag az IBUSZ által részére folyósitctt húszezer pen­gő kifizetésének történetét adták elő. Mivel e vallomásokban foglaltak Trettina szerint valótlanok és alkalmasak arra, hogy öt közmegvetésnek tegyék ki, ezért kérte följelentésében Trettina a járásbÍróságot, hogy aljas indokból elköy etett rágalmazás vétsége cimén büntesse meg a két vádlottat. A legutóbb megtartott tárgyaláson mind a két vádlott tagad­ta bűnösségét, majd pedig Trettina jogi képviselője, Heves Lajos dr. ha­tóság előtti rágalmazás vétsége cimén is vádat emelt Guthard és Tasnády Szűcs András ellen.Az ügyészségi megbizott bejelentette, hogy az ügyész­ség ezt a vádat nem képviseli, mert a vádlottak cselekménye a hatóság előtti rágalmazás tényálladékát nem meritik ki. Trettina ügyvédje erre mint pótmagánvádló átvette a vád' képviseletét. Terjedelmes bizonyítási inditvánjrok után Avédik elnök az ügy tisztázása érdekében elrendelte Ja­kabffy Károly dr, miniszteri tanácsos kihallgatását. A járásbíróság szük­ségesnek találta e kihallgatás foganatosítását az elévülés kérdésében ós tisztázni óhajtja azt is , hogy hatóságnak tekintendő-e az a bizottság., amely előtt a vádlottak annakidején jegyzőkönyvbe mondták vallomásaikat, ' Jakabffyt tehát arravona tkezólag tartotta szükségesnek kihallgatni a járásbíróság, hogy közölte-c és mikor Tre ttinával a jegyzőkönyvek tar­talmát, továbbá, hogy az IBUSz milyen kapcsolatban van a királyi kincs­tárral és ki gyakorolja felette a felügyeletet* Az elnök végül még kö­zölte annakidején a felekkel, hogy a valódiság bizonyítására vonatkozó­lag később hirdeti ki határozatát-. Ilyen előzmények után napolták el mára a tárgyalást. /Folyt.köv./ Ma. -— EGY VOLT ÚJPESTI JÁRÁSBIRÓSÁGI TISZTVISELŐIT HÉTHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLT A TÖRVÉNYSZÉK. Vincze Ferenc ftegyvenhároméves, volt újpesti j ár ásbir ósági tisztviselő ellen.a kir. ügyészség hivatali sikkasztás, kozekirathamisi tás és bé­lyegta misitás miatt vádat emelt, mert a véd szerint Vincze 1932 nyarán az újpesti járásbíróság irattárában különböző visszaéléseket követett el, Vincze a felektől okmánybélyegre pénzt fogadott el és az egyes ak­tákra olyan bélyegeket ragasztott, amelyeket már használtak. Amikor az agy kipattant, a hamis bélyegekkel felülbélyegzett aktájfc eltűntek és az a gyanú merült fel, hogy ezeket az aktákat Vincze Ferenc tüntette el. A volt j árásbirósági tisztviselő tagadta,, hogy büncs elekményt követett volna el. A pestvidéki törvényszék széleskörű bizonyítási eljárás le­folytatása és a perbeszédek elhangzása után Vincze Ferencet hivatali sikkasztás, közoki rathamisi tás é s bélyeghamisítás miatt héthónapi bör­tönre itélte. Az Ítélet ellen úgy a királyi ügyész, mint a vádlott és védje fellebbezést jelentett be. /MCT/ ?.

Next

/
Thumbnails
Contents