Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3

1934-01-31 [091]

. 'ó K é 2 i r á t y H o t Q d i k kiadás. . Ur

0 Budapest, 10,4. január. 31. / u - XVI. évfolyam, 25. oZ.~i. H I R E K OeCGZ EMIGRÁLT PáP ELŐADD JA ..Z OROSZORSZÁGI PHIIÍSÍGRŐLÍ A Magyarországi Tíőogye etiletek Szövetc ág ónok meghívására E s e r s k y llicolas orosz pap szerdán délután 6 órakor a Katolikus Háziasszonyok Szövető ..ének helyiséében előkelő éjiagy számú közönség előtt rendi ivül érd: ke s alő.dást tartott "A gazdas'gl krízis és az éhínség Oroszországban" cirr'.ol. Az oiőedáot 'végighallgatta több előkelő orosz anlgrált is. A p p o n y i Albertnó grófné vezette be a francianyelvü előadást és utalt arra, hogy a Nőogye sületek Szövetsége legutóbbi közgyÜ* lésén elhatározta, hogy akciót lndit a vllgg különböző országaiban az árniv'ó tartáeára * elpusztításra Ítélt élclrii szerek révén az áh Ínsége sek negsegítésére. Hyen irányban felkérést intézett a Népszövetséghez, ahonnan az e v ál esz érkezett, hogy ha több orsz'g indít h< oonló mozgalmat, ez a terv nem tartozik a megváló sith .t etlanok közé. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozik - mondotta az elnök - az orosz emigrált pap előadása. Ezután Ezersky Nicol.o tisztelendő megkezdte előadását, amoly világos, áttekinthet? képet .dott Oroszország mai gazdasági helyzetéről és szörnyű részleteket tárt fel az éhínség borzalmairól. Visszavezetett az előadó a hat év előtti Innltz-.-r hercegér sek által ez orosz éhező!: fol segítésére irányuló mozgalmat megelőző állapotokig vázolva egészen a forradalom kezdetéig, eneíy az amborök millióit fosztotta meg a mindonn.pi :. nyertül. A Volgi. alsó folyásának vidéke azáruz&ágt°l szenved - mondotta többek között - éa ez ispka egyrészt a nagy nélkülözéseknek, • .melyekbon a földműves osztály küzködik. A tlaenhárom esztendő ul<tt nem tudott a szovjet gazdaságilag: oda emelkedni, hol a cári Oroszország volt. Az óriási hadsereg és c bürokrác ia hatalmas szervezetének táplálásé rendkívül nehéz terhet jelent, annál" inka >b, mert a föld mindig kevesebbet terem. A parasztság az 1926-27-ea években yy zdagodbtt, mert igyekezett foldj éből -inéi többet kisajtolni, Stalln azonban letörte ezt az osztályt, a olkommunizálta földjelkot. Azóta az ororz parasztot nem érdekli i munka, nem dolgozik, mert földje nem neki terén. Természetesőn ennek megvan az egész országra kiható súlyos következménye: a gazdasági helyzet n proi-n^pr,. romlik. A par. szt nogette állatjait is, s helyükbe traktorok.! állito L be a szovjet. A traktorok azonban nem elégségesek* nem áll rendelkezésre megfelelő erő az óriási kiterjedésű földek megmüvolenére. - Ma az orosz birodalomban aInc a más csak proletár - folytatta - a. nincstelenek rendkívül elszaporodtak. 1932-ben n. gyon ros.-z volt a termés, stíl a kollektív rendszer csődjének első eklatáns jele. Enne!: következménye az éhínség. Halálbüntetéssel sújtják uZQkat, ukik a földekről elviszik a gabonát. Minden exportra megy, unit az éhezőknek, kellene kapni ok. Moszkvában aránylag - legjobb ,., helyzet, főképpen a sok Idegen kedvéért, akik cl őt t kedvező helyzetet Igyekeznek nuta.tnl. Ez a kép azonban nem fedi a valóságot. Az inség épp ugy a vidéken, mint a v 'rónokban szörnyű méreteket ölt • Az emberek egye s helyeken csal: füvei táplálkoznak, mert'más ninc s. A népesség egyre fogy, a városok egyharmadra zsugorodtak össze. Egyes falvak teljesen elnéptelenednek. Rendkívül drága ^ cukor: kilója 13 rubel és ennek megfelelően magas az ára minden élelmiszernek. A hue teljesen eltűnt ..z asztalokról. Szörnyű elhinni is, de a kannibalizmus kezd lábrakapni. Egyik ismerős irta Oroszországból, hogy az agy 11: éhenhalt hullájáról levágták a hust és megették. Ennek u borz az tó áll. pótnak magyarázata egyrészt a z, hogy ké se n vetnek, tt * ormóst nem aratják le Időben, mert az emberek annyira elgyengült el:, hogy egy munkás helyett kettőt kell alkalmazni, A helyzet mindig rosszabb lesz, úgyhogy a. szerencsétlen éhezők a log ét ségbeejt. őeb helyzetben vannak, A katon .aág látva az éhínséget, nem hajtotta végre a parancsot tö'b esetben. Mezei munkákra ogyetemi hallgatókat küldenek ki, mert a paraszto-' nem hajlandó!-, saját földjükön másnak dolgozni. Megtörtént, amint i s Croe::orszá';ból jött érte sütés közli, hogy a egyes földművesek késsel vágták le a gabona fejét, hogy ezzel táplálkozzanak, de természetesen titokban tették ezt, . , /Folyt, kev./