Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3
1934-01-29 [091]
Kézirat. Hatodik kiadás, Budapest, 1934. január 29. XVI, jvá olyan; 23 0 szám cEG-YHAZI HÍREK FARKAS ISTVÁN PÜSPÖK HÓDMEZŐVA3ÁRHELYI BESZÉDE A MAGYARSÁG UJ ÉLETSTILUSÁRÓL, A Bethlon Gábor-Szövetség ünnepe c Hódmezővásárhelyről jelentik, hogy ott nagy ünnepséget rendezett EZ Országos Bethlen Gábor-Szövet3ég, nemcsak a protestáns társadalom, hanem a többi vallásfelekezetek tagjainak nagyszámú részvételével. Az ünnepségre Farkas István tiszáninneni református püspök és J ó z e. n Mik- . lós c3onkamagy&rorsz.'gi unitárius h. püspök nagyobb társasággal érkeztek meg, köztük.vitáz Csécsi Nagy Imre ny. altábornaggyal, Harsányai Zsolttal ós másokkal. A pályaudvaron S o 6 s István dr* polgármester a város, L o s o n c z y Endre református lelkész az egyházak jókívánságait tolmácsolta, s a vendégek neveben Farkas püspök válaszolt a szives szavakra, A "Fekete Sas" nagytermében rendezett osten ott volt Farkas Béla dr,, Csongrádmegye főispánja, vitéz Endrey Antal dr, es Harsányi Pál esperes, folsöhazi tag, vitéz Kozma György dr u , az unitárius egyházkor főgondnoka, közjegyző, Csáky Lajos dr. városi főügyész, GenersicJa Antal dr. evai.-gélikus egyházf elugyelő 'és m.'sok. Az egyesitett dalárdák Hiszekegye-e után a btikesbánáti református esperes: Harsányi Pál üdvözölte a vendégeket, a lelkek közös nevezőre hozásának apostolait^ Farkas püspököt mint az örök magyar Felvidék papját, Józan Miklóst mint Erdély reprezentáns egyéniségét aposztrofálta. Józan Miklós unitárius püspöki helynök szólt ezután, s arra mutatott, hogy az ó- és Újtestamentum mintájára egy még ujabb testvéri szövetségben: a mai ember szenvedésben fogamzott miatyánkja utj.-.n *<ell találkozniok minden magyaroknak. Azután arról beszélt, hogy az igazság akkor azé csakugyan, aki kimondotta,, ha egyúttal meg is szenvedett ért©, a kenyér is akkor kenyere igazán, ha maga veritékezett érte, A Bethlen GáborSzövetség nom felekezeti, sőt még csak nem is faji küldetést végez, hanem az embert akarja Igazi méltóságába visszaiktatni. Veres s Sándor, .zongorázott Bartók- és Corolli-müveket, azután lelkes ünneplés hangjai kisérték a pódiumra rz ünnepi szónokot, Farkas- István tiszáninneni református püspököt. Az uj agyar életstílusról beszelt, s azzal kezdte, hogy mindenkor a vallási békesség, türelem hive volt, - A betű kerosztyónsége helyett az aktiv, a szeretetben fáradhatatlan lélekmunkáktól várjuk az anyaszentegyház megújulását, folytatta. Az Evangélium szocializmusa: a karitász., ma papnak és hivőnek legszentebb feladata kell, hogy legyen,Kát örök kőszálra kell építenünk: Krisztusra és a magyar nemzeti öntudatra. Azután arra fIgyeIdéztetett, hogy a gyakran megújuló felekezeti harcok végülis valamennyi agyházat meg fogják gyengíteni,, Istenbe ve-? tetti • rendithetet len hittel,'de e hiten kiv ül csakis a magunk erejére táaas kodva lehet várnunk feltámadást. Hiába áltatjuk magunkat, bennünket senki más náció nem szerethet annyira, mint ahogy önmagunknak kell magunkat szeret nühk. Az összefogás nemcsak a nemzeti öncélúság megvalósításáért szükséges, Krisztus királysága is csupán ugy érkezik el, ha minden egyház, osztály és nemzedék-megírti egymást, Moszkva csak veszekedő keresztyének felett diadalra kodhatik. Amint ez ember, ugy az egyház is oszköz Isten kezeden, hogy rajta és általa, mint hangszeren üzenjen a mai világnak. A magyarság uj életstílusa - igy végezte Farkas püspök -: a minden magyarban csak a testvert látó, egymást, segitő, munkás szeretőt. Elég volt a csoöav-'rásból, jöjjön az alkotó munka, A. keresztyén felekezetek nemes versenyében az 3-esz a győztes, amelyik oredme-nye sebben keresi fel a testi ás lelki nyomor tanyákat 0 / /Folytatása következik/
