Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-16 [090]
Kézirat Kilencedik kiadás. Budapest, 1934. január 16. P '*f~ XVI. évfolyam, 13. szám, EGYHÁZI HÍREK BALTAZÁR DEZSŐ REFORMÁTUS PÜSPÖK NAGYSZABÁSÚ MEGNYITÓBESZÉDE A COBDEN SZÖVETSÉG ÜLÉSÉN* A Magyar Cobden Szövetség kedden este a Lipótvárosi Kaszinó dísztermében diszes közönség jelenlétében ülést tartott. Az ülésen Baltazár Dezső tiszántúli református püspök a Cobden Szövetség tiszántúli kerületének elnöke elnökölt, aki megnyitó beszédében a következőket mondotta: - Mikor a minden téren duló romlés a végpusztulós méreteit kezdi ölteni, a társadalom hivatalos és nem hivatalos tényezőinek egyaránt kötelessége, hogy a mentés munkájára fordítsanak minden figyelmet, erőt és időt, A végpusztulás árviz és tűzvész formájában áll fenyegetve a lesorvadt állami és társadalmi élet rozoga kapuja előtt. A nyomorúság érvize már a fejünk tetejéhez van közel. -S ami kevés még kint van az árb°l, ezon a kis helyen meg a gyűlölet tűzvésze tombol. - A mentés munkájából a Cobden Szövetség eddig Is kivette a részét - mondotta Baltazár Dezső püspök a továbbiakban,- ki kell vennie ezután még fokozottabb mértékben. A Cobden eszme már egyszer megmentette Anglia gazdaságát és vele együtt a világgazdaságot is. Ez az eszme meg tudja menteni ma 1s a világgazdaságot és benne a nemzetek gazdaságát, csak diadalra kell juttatni újra a cobdeni eszmét, A szabadság eszméje ez és az irányzat, amelyben a szabadság eszméje tudományosan ls, gyakorlatilag Is érvényesül: a liberalizmus, - Természetes, hogy a szabadság eszméje ős valójában nem Cobdentől származik. Már az első emberben megvillant szédületes távlatot mutató ösztönével, ezután minden emberben,minden közületben továbbfejlődve, vívódva, világmegváltó .tudattá finomult, Világátalakitó erővé nőtt, s az egész világot egyben tartó szellem Intézménnyé rendeződött. Még tovább meg r ek - hangsúlyozta Baltazár pü£p ök.- A szabadsóghak öröktől fogv^i való forgási 1 maga az istenség, dklnek a tökéletes tulajdonságai között ott pompázik a szabadség eszméje minden áldásával és minden méltóságával együttesen.. /. botor emberek nem is tudják, hogy mikor a szabadság eszméje ellen Jiusztitó hadjáratot indítanak, az ember-lelkiség legértékesebb részének lesznek kártevői és eltépik a kapcsolatot maguk és az Isten közötte. Az Isteneszme magaslatához eljutni ugyanis csak a legtisztább napfényes levegőjében lehet, - A mai nagyon beteg világ bele van háborodva abba a képtelen állításba, hogy a háboruíés annak nyomában a nagy világrombolást a szabadság, s ennek müveit megjelenési formája: a liberalizmus idézte fel. Holott a liberalizmus: a béke bölcsője, a béke háztartása. Az igazság az, hogy a liberalizmus által teremtett káprázatos haladás és mesebeli jólét a szabadság legnagyobb ellenségének, a háborúnak: a háború durva, véres, pogány erőszakának szennyes kerekei alatt lett beletördelve mély erkölcsi posványba és koldus«nyomoruságba. A háborút, a Sátán ébreszti, és nem az Isteni. A háborút a szolgaság szolgálja kl és nem a szabadsági A háborúban a gyűlölet a kovász, s nem a szeretet! - Ami hanyatlás van ezen a világon: akár grzdaságl, „kár egészségügyi, akár tudományos, akár erkölcsi, akár vallási vonatkozású, az mind az erőszak rovására esik. A szabadság világossági Világosságban van az egészség, rend, növekedés és haladás. A szabadság szeretet és béke. A szeretetben és békében van minden jónak, szépnek lehetősége és valósága, A szabadság bátorság, vagyis az erkölcsi minőség legfelsőbb foka, ~* Ezt a legutóbbit: a bátorságot hadd emeljem most kl, amikor a tudatlan, rosszakaratú előítéletekkel, durva fenyegető hangjai miatt, a hatalomt°l való kenyérfüggőség rabszolgaságában, s a létfeltételek összeomlót lásának előérzctétől meg van rettenve a minden oldalr°l ostromlott, szoron/i gatett iéLeks A próféták és apostolok bizonyságot szoktak tenni alkalmas és \\ alkalmatlan időben egyaránt <..z Igazság felől. Tegyünk ml is a Cobden által • I oly nagyszerűéi képviselt liberalizmus szolgálatában. * /Folytatása következik,/ f
