Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-15 [090]
Kézirat N ; « 3 y a d i k kiadás, Budapest. 1934, január 15, 3tVX, évfolyam 11,szám. /Az Országos Orvos Szövetség kongrebsz^ sa e F o 1 y t a t á s 0 3<./ .« őszinte örömmel tölt el - mondotta a lelépő elnök többek között - hogy ebben a székben, amelyot olyan kiváló f ér fiak töltöttek he, mint báró Kétly Károly, Dollinger Gyula és mások., most Méltóságodat üdvözölhetem. Ez a tiszt nem jelent dekórumot, de küldetést az igaz orvosra nézve. Az Isten megengedte, hogy Méltóságod fiatalon, munkabírása teljében legyen hordozójává e nagyszerű rend érdekeinek; Tudom,hogy nehéz a feladat, de Méltóságod bölcseségc bizonnyal meg fogja olöani a reá váró kérdésoxet 3 Azért indítottunk küzdelmet t hogy jó békét ryerjünk, A magam részéről csak azt kivánom, hogy Méltóságod ebben a ssédben anynyit használjon a magyar orvosi rendnek, mint'amennyit eddigi érdemes működésével használt a magyar orvos tudom ánynakj /Taps és éljenzés/ Verebéig Tibor dr. egyett . 1 nyilvános rendes tanár foglalta el ezután az elnöki széket, s programmbeszédébcn többek között ezeket mondotta: ~ Megilletődéssel, de szilárd hittel foglalón; ol az elnöki • széket^ amelyet kartársaim csaknem egyhangú bizalommal juttattak nekem* J^l tudom, hogy erre a magas kitüntetésre nem az orvcsrend érdekében kifejtett eddigi működésem kópesit, hanem oz bizalom - a. jövőre néz*. Eddigelé engem ugyanis annyira lenyűgözött a tudomány 03 ambícióm kielégítésének vágya, hogy az orvosi kar s? orális küzdelmeinek csak mintegy távoli szemlélője voltam. Az Isten különös kegyelméből eddig a magam személyét illetőleg megmenekedtem az anyagias természetű gondokt óin Hogy az orvosi karnak e válságos óráiban mégis felém forduj. az általános bizalom, ez valóban meghat. Bármikónt állította is be személyemet a kicsinyes intrika P mégis azt kell látnom, hogy egyéni multam garanciát nyújt orvostársaim ölemében arra, hogy fontos kari kérdesekben gerincességet tételeznek fel rólam, s biznak tárgyilagos^ önzetlen, harcos működésemben. Feladatom nehéz, különösen, ha azt tekintem,kinek a személye után kerülök ebbe a megtisztelő pozícióba, Csilléry Andrásnak,,elődömnek lehetnek ellenfelei,, akik talán egyben-másban kif ogásolták'< tiüköd ősét, de hiszen az erős&aracu, gerinces embereknek mindenkor ez volt a so^a! A többségnek, úgyszólván valamennyiünknek szilárd meggyőzedé:; á t viszont éppen ez a körülmény fogja leginkább alátámasztani, hogy t„i,Csilléry Andrást a legkiválóbbak közé tartozónak valljuk,, akinek távozása mélységes fájdalommal tölt el bennünket 0 Nekem bizonyára ott kell felvennem a küzdelmet, ahol ő elhagyta ós éppen ezért legelne szavam csakis az ő tevékenységének apotheozisa lehet. Kérem Csilléry Andrást i( hegy törhetetlen energiájával álljon továbbra is mellénk,hiszen a harc tovább tart, s nem jelszavakért, de létünkért folyik, - Valamennyi betegbiztosító intézménynek ellenünk, orvos ok ellen vezetett harca egyre szélesebb fronton t^ma^ja meg .......bérdekeinké t, Rohamléptékben halad a magyar orvosi társadalom a szoclaiizálódás felé, • s e veszedelemhez meg hozzájárul, sőt azt nagyobbitja az a vitathatatlan tény, hogy rendünk, tekintélye az utóbbi ideben ijesztő mértékben aláhanyatlett. Megingathatatlan meggyőződésem az, hogy mindezek oka, s ezért a legnagyobb baj; az összefogás hiánya 0 A magam r'széről már most kijelentem- hogy csak addig maradhatok az elnöki székben, amig az egész szövetség bizalmát birom. Minden erőmmel azon lesacek.hogy az OTBA'kérdést ugy oldjuk meg, amint azt az orvosi rc-d eminens érdekei előírj ák 3 Azon leszek, hogy a tekintélyt, ami egyedül ad küzdelmeinkhez erőt^minden vonalon helyreállítsam és biztositsam c Bizonyos pártellcntétek;, egyéb kérdések, fájdalom, az utóbbi időben szemb?állították az orvosprofesszorokat a gyakorló orvosokkal, ai ifjú orvosokat az öregekkel ? a támadásra készeket az óvatosakkal, az agresszivekeh a hezitglókkaljPedig mindezek valójában nem e Ilont étek, csupán árnyalat:', kükönbs égek c Az én bensőmben 'j^ldául sohasem került ellentétbe á tanár az orvossal,, Felekezeti r vagy politikai ellentéteknek, s ezt fennen á.Hitom,. sohasem engedtem,, mert magamat mindig és elsősorban orvosnak tekintet tem 0 /folyt, kövo/
