Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2

1934-01-13 [090]

Kézirat Tizenegyedik kiadás, //.- ff; Budapest, 1934,. január 13. / " XVI, évfolyam, 10. szám. HÍREK —A NOMíSlUS 'CLAÜ3US KERDESS15VÍ5L POGLALKOZOTT AZ LBREDő MAGYAROK EGYESÜLETE, Az Ébredő Magyarok Egyesületének igazgatósági ülése a numerus clausus kérdésével foglalkozott és a következő egyhangú határozatot hozta: "Az 12HE üdvözli a főiskolai ifjúságot mozgalmával kapcsolatban és biztosítja azt továbbra is a rendelkezésre álló minden erkölcsi es anyagi támo gátasáról. Az EME nelytelenit minden olyan törekvést, amely a magyar ifjúság egysegének megbontására irányul és az ilyenekkel szemben felveszi a harcot. Megdöbbenéssel és szorongó aggódással veszi tudomásul az EME, hogy a TiSSZ nem állt az ifjúság mellé, • •:" -ÍA és a többszöri felszólítás ellenére a társadalmi egyesületeket nem késztette az ifjúság mellett egyöntetű állásfoglalásra. Az EME megbizza országos elnökét, hogy a parlamentben indítson mozgalmat az ifjúság kívánságainak törvényes uton való teljesítése érdekében es forduljon felhivással az egész magyar társadalomhoz, hogy azt a főiskolai ifjúság széleskörű támogatására késztesse," /MOT/B HEGYESSY GYULA DR. PÉNZÜGYIGAZGATÓHELYETTES ÉRDEKES ELOADÁSA"A PÉNZÜGYI KÖZIGAZGATÁS TERÉN KÍVÁNATOS REFORMOKRÓL", A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya szombaton este a Budapesti ügyvádi Kamara székházának nagytermében népes előadóülést tartott, amelyen B e n e d e k Sándor dr. ny, közigazgatási bírósági másodelnök, a szakosztály elnöke elnökölt. Rövid eámöki megnyitó után sor került az ülés egyetlen tárgyára: Hegye ssy Gyula dr, m. kir, pénzugyigazgatóhelyettesnek mindvégig nagy érdeklődéssel kisért, érdekes tárgyú előadására. Az előadás ci me ez volt: "ííivánatos reformok a pénzügyi közigazgatásnál, főként az illetékek terein'. Az illusztris előadó bevezetőül kiemelte, hogy a közadók végrehajtásának törvényes közegei, az autonóm testületek, működése ellen a köz szempontjából többé-kevésbbé jogos kifogások emelhetők. Minthogy ez autonóm szervek ebbeli tevékenysége ellen kifogások emelhetők.' alapos megfontolás után azt a konklúziót kell levonni, hogy végeredményben múlhatatlan szűkség van a pénzügyi közigazgatás teljes és végleges é ^.lamcsitására. Az előadó e tétel igazolására számos, a mindennapi életből vett példát hozott fel, majd kifejezésre juttatta, hogy az eddigi decentralizációs rendszerrel szemben hovatovább előtérbe lép a centralizációs törekvések megokolt sága és jogosultsága, A centralizáció - a pénzügyi adminisztráció terén - végső eredményében a racionalizálás érdekeit szolgálja, A pénzügyi adminisztráció alsóbbfoku szerveinek hatáskörét előbb-utóbb a kor szellemében újra kell szabályozni, illetve jelentékeny mertékben módositani. Az előadó ezután arra tért rá, hogy az illetékek mérséklése tekintetében feltét lenül szükséges az eddigi rendszer gyökeres megváltoztatása. A mérséklésre ugyanis az adóhivataloknak joguk nincsen, s ezért ebben a vonatkozásban a hatáskörük feltétlenül kibovitendo. Ki kell terjeszteni az adóhivatalok hatáskörét ezenkivül az illetékek visszatérítésének utalványozására is. Fontos a pénzügyi adminisztráció működésénél a szociális szempontok hatványozottabb érvényesítésej e tekintetben példát kell venni a nyugati államoktól. Franciaország nagy hatalmi erejét nem csekélymértékben annak köszönheti, hogy a kispolgárok vagyonosodása érdekeben a legszélsőbb engedményekig elmegy. Rendezendő az illetékügy az öröklések rendszerében is; lehetetlen állapot az, hogy aki például elhunyt édesanyja néhány kopottas bútordarabját örököli, köteles legyen az örökségi illetéket tüstént leróni. Az értékhatár ebben a vonatkozásban legalább kétezer pengőre volna felemelendő. Az örökségi illetékek terén keresetül kell vinni a legteljesebb prograsszivitást és ezenkívül részletfizetési kedvezményt kell bi^tositani a s^egénysorsu örökösök számára. U /Folyt, köv./