Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2

1934-01-18 [090]

Kézirat, Kilencedik kiad ás, Budapest, 1934.január 18. XVI, évfolyam 14.szám. EGYHÁZI HÍREK A MINISZTERELNÖK ES A KULTUSZMINISZTER RESZVÉTTÁVB ATA DóKUS ERNŐ HALÁLA ALKALMÁBÓL,, A déli >ás folyamán Gomba s Gyula miniszterelnöktől a Református Egyetemes Konvent elnökségéhez a következő részvéttávirat érke-"Mély megilletődéssel értesültem nagyméltóságú Dókus Ernő felsőházi tag urnák, a tiszáninneni református egyházkerület volt fő" gondnok ának tragikus elhunytáról. Munkás és érdemekbon gazdag életében,kivá ló képességeit mindenkor önzetlen odaadással, fáradhatatlan munkakészséggel állította hazájának és egyházának szolgálatába. Átérezve-a nagy veszteség súlyát, amely elhunytával ugy a magyar közéletet, mint a magyarországi református egyházat éri, a magam ós a magyar királyi kormány nevében őszinte részvétemet nyilvánítom. Gömbös Gyula, 1 H ó m a n Bálint dr.kultuszminiszter a következő sürgönyt küldte:' !,

Dókus Ernőnek, a református egyház konventje volt ^nagyérdeműelnökének tragikus elhunytával a magyar református közéletet ért súlyos veszteséget mélyen átérzem és'kérem a Nagyméltóságú Elnökséget,fogadja őszinte részvétem kifejezését, Hórnan Bálint dr. " /MOT/F. A CSEND ŐRS ÉGI HÍRKÖZPONT KÖZLEMÉNYEI /folytatás/ ELFOGOTT BETÖRŐK. Annak idején jelöntettük,hogy december 31-éra virradó éjjel a hegyeshalomi, január 8-ánxxsci:r éjszaka pedig a horvát j árfalui községházába törtek be,Az előbbi községházából pénzt és fegyvert loptak el az ismeretlen tettesek,mig az utóbbi helyen a Wortheim-szekrényt fúrták meg, de semmit nem vittek el onnan, mert megzavarták őket»A mosoni csendőrség most elfogta a tetteseket Vadász József és Szabó Ferenc rovottmultu egyének személyében, akik még több betörést ismertek be. /MOT/ EGYHÁZI HÍREK /A budapesti országos református konferencia zárógy ülései.

Folytat ás.2./ Az esti,utolsó összejövetelen B.P a p István teológiai tanár ült az elnöki székbe. A budapesti, Kálvin-téri templom kiváló lelkésze., Murakö zy Gyula az egyházi sajtó aj útjaira világitott.Nem akarunk üvegházi növény lenni,úgymond, nem akarunk bezárt otthonokban apró dolgokon civakodni addig, amíg a történelmet odakint helyettünk mások esi nálják.Világosan látnunk kell,hogy a mi programmunkhoz hozzátartozik annak meglátása, milyen orkölcse van a budapesti életnek, a magyar politikának. Sohasem fogunk a napi politika marakodó kérdéseibe beleavatkozni, de feljajdulva minden seben és nyomorúságon,ke11,hogy belekiáltsuk a magyar ^közéletbe nem a magunk szavát,hanem egy örök és tiszta erkölcs törvényét oKeII tudnunk hogyan hirdessük a hetedik parancsolatot,amikor a tömoglakáson húsz ember lakik együtt; amikor olyan világ van,hogy elkínzott milliók jajgatnak a határokon tul, amikor testben-lőlekben züllésnek indult százezrek kallódnak el a nyomorúságban. A szociális kérdésekkel szemben nyitva kell tartania szpm'ét a sajtónak.Azt prédikálj uk, hogy felelősek vagyunk egymásért és nem' Vitatkozunk f előtte: őrizői vagyunk-e mi minden magyar embernek és minden magyar gyermeknek.Érdokol,hogy mi lesz a református ember sorsa,mert áez a pacsirtaszó- alatt dolgozó sereg, tud-e továbbmenni ez a nép a maga tisztességéé munkája árán; érdek el, hogy Baranyában, ahol nagy darab földek fojtották njeg a magyar gyermeket,a magyar dolgozó hozzájuthat-e becsületes munkával egy-egy darab fő ldhözvNom hirdethetjük azt,hogy templomba boz.árt kizályt imádunk: Krisztusnak végig kell mennie a város utcáin és a) kicsiny falusi tanyák között,azt akarjuk,hogy ö I ígyen az ur a politikában,közéletbon egyaránt.Ez a világ ,;a keresztyen j lszavakkal századok ótfa visszaélt, s ha ezt nem hirdetjük elég hangosai., akkor millió váddal fordulnak felénk,hogy kijátsszuk a kcresztyénségot, ezt a népet, /folyt, köv./ * — AáT\Ot