Magyar Országos Tudósító, 1933. december/3

1933-12-28 [089]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a v , H a t o d i k kiadás. Budapest, 1953. december 28, $t K '° XV.évfolyam 293.szám. A KCZÉPEURóPál HELYZET AZ ANGOL KÜLPOLITIKA SZEMSZÖGÉB6L. A Magyar Külügyi Társaság díszes közönség jelenlétében csü­törtökön délután, parlamenti helyiségének tanácstermében ülést tartott, amelynek keretében dr.W e b e r Tibor /London/ "A középeurópai helyzet az angol külpolitika szemszögéből" címmel tartott rendkívül érdekes előadást. Az előadó Ismertette, hogy Középeurópa, mint politikai foga­lom, mely a háború alatt született meg, tulajdonképen csak a háború után ment át az angol politikai gondolkodásba, mely tágabb értelemben KÖzépeu­rópa alutt Németországot és az utódállamokat, szűkebb értelemben pedig csak az utódállamokat érti, Anglia külpolitikájának ezidoszerlnt két fő­célja van, mely meghatározza, az általános külpolitikai irányát: egy poli­tikai vezérelv és egy gazdaságpolitikai cél. Az egyik a béke fenntartása és biztosítása, a másik a "trade", a külkereskedelmi mérleg aktívvá tétele. A béke biztosítására Irányuló politikából folyik Anglia feltétlen ragasz­kodása a Népszövetséghez és annak életképes keretek között való megtartásá­hoz. Az utódállamokat illetőleg az angol politika ezidoszerlnt tartózkodó és figyelő álláspontjából aligha fog kezdeményező akcióba átmenni, fejte­gette az előadó. A trianoni úgynevezett békeszerződés revízióját Anglia kezdeményezni nem fogja - dacára annak a ténynek,hogy a reviziónak Angliá­ban rengeteg befolyásos szószólója van, azonban Anglia szempontjából a versalllosl békeszerződés revíziója sokkal fontosabb, mert az hatvanöt­millió német sorsával függ Össze, Másrészt - és ez részünkre biztató és megnyugtató - AngiIában ugy látják, hogy a versaillési, a saint-germalni és trianoni békeszerződések annyira összetartoznak,hogyha az egyiket meg­változtatják, akkor a többi is összeomlik. Ami az Anschluss kérdését ille­ti, ebben az angol álláspont elfogadta o hágai döntőbíróság határozatát, mely annak idején - noha csak egy'szavazat többséggel - elvetette a né­met-osztrák g..zdasá 6 i unió tervét* A német-osztrák unió létre Jövetele fe­lette megnehezítené az utódállamok problémáinak megoldását ésja német hin­terland Ily hatalmas kiterjesztése sem kívánatos. Anglia állaspontjának megváltoztatása e kérdésben természetesen függ a többi nagyhatalom állás­foglalásától is, melyekkel Anglia az adott helyzetben megértéssel fog együtt működni* Németországgal szemben az angol külpolitika a megértés és észszerű határokon belül, a megegyezés békét biztositó és fenntartó vona­• If'n mozog. Dr.Weber Tibor előadásának második részében foglalkozott még a sokat vitatott locarnéi szerződéssel, megvilágítva az angol kötelezett­ségeket, melyek e paktumban gyökereznek. Ismertette, hogy Locarnóban nyolc szerződést kötött,melyek közül csak egyben vállalt Anglia kötele­zettséget, .és pedig arra az esetre, ha Németország, Franclaország,vagy Belgium egymást flegránsan megtámadják, akkor Anglia és Olaszország a megtámadott fél segítségére jön. E garanciaszerződés pozitiv intézkedése pedig az, hogy Németország, Franciaország és Belgium kölcsönösen meg­egyeznek abban, hogy minden egymás között felmerülő vitát békésen intéz­nek el és háborút egymás ellen nem fognak viselni, Anglia és Olaszország pedig garantálják e megállapodás betartását.Az angol külpolitikáról - par exccllencc magyar vonatkozásban - az előadó kiemelte a hivatalos körök teljes elismerését a magyar kormány bölcs politikájáról, mely a béke meg­tartására, a trianoni szerződés igazságtalanságai ellen e meggyőző értfefc és a kultúra békés fegyvereivel való küzdelemre irányul•Befejezésül hang­súlyozta,hogy a politikai bölcseség magas fokát mutatja az a tény is,hogy a klrál7ykérdést a kormány még mindig és pedig helyesen, a döntések hát­t e r éb on t a rt j a, A rendkívül érdekes előadásért az illusztris előadónak az el­nöklő dj. ,G r a t z Gusztáv v.b.t.t, mondott köszönetet, c&á, -éjzó-óben ut--.lt a különböző nemzetek között ^'ékosr'.tandő kereskedelmi kapcsolatok szükségességére, anélkül azonban, hogy a nemzeti jogos aspirációk, ami­lyenek például a magyarok^ csorbulást szenvedjenek, majd helyeselte a magyar kormány által követett szabad kéz politikáját. Az előadáson többek között megjelentek Tormay Géza államtit­kár, Lukács György, Kratochwill Károly ny.altábornagy, Hantos Elemér, Béldy Alaios ÍZTs és sokan már ,r>1,/ •• !i,Ó f11 ' rr ~ >

Next

/
Thumbnails
Contents