Magyar Országos Tudósító, 1933. december/3

1933-12-23 [089]

Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH HRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest,1933 . december 23. NYOLCSZÁZ PENGŐRE MÉRSÉKELTE A TÁBLA A PÉCSI ÜGYV.-D BÜNTET ÉS ÉT, AKI EGYIK BEADVÁNYÁBAN SÚLYOSAN MEGRÁGALMAZTA A KIRÁLYI ^KORONAÜGYÉSZT. Müller J mos dr. hatvannyolcéves pécsi gyákorlóügyvéd az egyik expenznótac-perét több fórum előtt is elveszítette, mire elkeseredésében fegyelmi feljelentést tett mindazok ellen a birák ellen, akik ügyében a különböző fórumokon eljártak, illetve Ítélkeztek. A fegyelmi feljelentés a legfelsőbb birói fegyelmi tanács elé került s igy a kir. koronaügyésznek a törvény értelmében nyilatkoznia kellett a vád átvétele, avagy elutasítása tekintetében. Magyar István dr. kir. koronaügyész e hivatalos nyilatkozatában alaptalannak minősítette az ügyvéd feljelentését, s ezért a további fegyelmi eljárás megszüntetését ind itványozta, Müller János d • panaszttevő ügyvéd törvényadta jogánál fogva erre az indítványra megtette észrevételeit, de beadványában minden elfogadható indok és jogos aT p nélkül rendkivül súlyos, rágalmazó élü, sértő kitételekkel illette a kii? korona ügy ész személyét. A pécsi ügyvéddel szemben felhatalmazásra hivataltól üldözendő rágalmazás vétsége miatt büntető eljárás indult s a budapesti büntet ő tör vény s zék a bizcnyitási eljárás mellőzésével a vádlott ügyvédet háromezer penge pénzbüntetésre Ítélte. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy a felajánlott "bizonyítékok" semmiképpen sem alkalmasak arrfj hogy a s zemmelláthat óan alaptalan "vádak" a kor ona ügy ész intakt személyiségével szemben ily módon igazolást nyerhessenek. A nem mindennapi rágalmazása bünpör másodfokon a budapesti Ítélőtábla Gadó-tanácsa elé került, amelyben Soóky József dr. táblabiró • referálta el az előzményeket. Miskolczy Ágost dr. kir. főügyész helyette*; valamint Drodszky Dezs ő dr. védő és a vádlott felszólalása után a táblf a bűnösség megállapítása, továbbá a jogi minősités tekintetében jóváhagyta az elsőfokú Ítéletet, de a kiszabott pénzbüntetés mértékét a feneforgó enyhítő és méltánylandó körülményekre való tekintettel nyolcszáz pengőre mérsékelte. A tábla az itélet megokolásában kiemelte a vádlott által hangoztatott ama "vádnak" teljes alaptalanságát, illetve tarthatatlan voltát, mintha a koronaügyész "visszaélt volna magas közjogi méltóságával s ebből folyó hatalmával, amikor - Müller dr. állítása szerint pártját fogta azoknak a biráknak, akik ezt nem érdemelték volt meg." Az ítélet meghozatalánál a tábla sulyosbitó körülménynek vette azt, hogy a. vádlott ügyvéd hasonló jellegű cselekményekért már két izben tüntetve volt, másrészt pedig azt a tényt, hegy ezúttal magas közjogi méltóságot betöltő egyéniséget sértett meg teljesen alaptalonul. Viszont enyhítő körülménynek számit a vádlott hajlott életkora, törödettebb egyénis ége a főként az a körülmény, hogy jelentélesny összegű költségpere elveszitéT evei egzisztenciáját látta súlyosan érintve. Méltánylandó körülménynek vette a tábla azt is, hogy a vádlott a fellebbviteli főtárgyaié or ismételten kijelentette, hogy Magyar István dr. koronaügyészt személyében megbántani nem akarta. A pénzbüntetés leszállítását mindezeken felül indokolttá tette az általános ügyvédnyomor s az, hogy a háromezer pengős pénzbüntetés oly súlyos terhet jelentene a vádlottra nézve, ami nem áll arányban vagyoni teljesítőképességével. A táblai Ítélettel szemben egyrészről a közvádló, másrészről pedig a mádlott és védője semmisségi panaszt jelentettek be- /MOT/Xy