Magyar Országos Tudósító, 1933. december/3

1933-12-20 [089]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Nyolcadikkiadás. Budapest, 193ö. .december 20. XV. évfolyam 288.szám. MIÓTA MUZSIKOSOK MAGYARORSZÁGON A CIGÁNYOK.T A Magyar Néprajzi Társaság szerdán délután az Akadémia zsúfolásig megtelt kistermében felolvasó ülést tartott 0 zakó Elemér h.áll ant itkár elnökletével. Az ülésen D 8 » 8 t ö r Sándor dr. tartott rendkívül érdekes előadást: "Mióta muzzlku3ok Magyarországon a cigányok?" címmel. Az előadó ismertette, hogy a cigányok a XV, században j öt tek tömegesen Magyarországba, azonban nem zenéléssel,hanem kovácsolással és csereberéléssel foglalkoztak. Vándorlásuk okáról mindenféle meeét mondtak már és ezzel akarták a részvétet neguk számára megnyerni, A magyar nép azonban lenézte és megvetette a barnaképű rav;isz jövevényeket. Mint muszikusok először királyaink udvarában szerepeltek, azután a főurl kastélyokban, ahonnan .a társadalom más rétegében' is divatossá válva, magukhoz ragadták a magyar zenei igények kielégítését, . A városi kultúra azután a népi zené sz-mulat^ó szerepet majdnem teljesen a / gyorsan idomuló tehetséges clgányfaj kezébe juttatta. A továbbiakban az előadó azt fejtegette,hogy Mária Terézia és II. József letelepítési kísérletei az úgynevezett "c lgányregulácló" teljes kudarccal végződött és ez volt az oka annak,hogy a bécsi felsüléseken örvendő magyar népnek a cigány iránt fejlődő rokonszenve hirtelen megnövekedett. 1800 körül már olyan nagy divatban van a cigánymuzsika, hogy ao kan tiltakoztak a cigány "kótyagosan majmoző"-muzslkájának pártolása ellon.A cigány Iránt érzett rokonszenv később abban lqnegny 1 Ivánult, hogy faji vonásait alaposan megfigyelték és néprajzi hűséggel le ls Írták.így észrevették azt is, hogy milyen sok cigányhiba egyezik a magyaréval és ezt a közös sors rovására tudták be.Ez a gondolat addig ért, amig Arany "Nagyidal clgányai"-ban már testet is öltött. Pár évtized múlva pedig már legnagyobb zenészünk,Liszt Ferenc maga sem tudója igazán, hogy magyar-e a c igányzene,pedig a néprajz és a zenetörténet adatainak felhasználásával megállapítható,hogy a cigányok legfeljebb százhatvan-száznyolcvan éve játszanak nagyobb szerepet zenénk müvelésében. A rendkívül érdekes és nagy tetszéssel hallgatott előadásért az elnök mondott az előadónak köszönetet, majd V o .1 1 y István, a székesfővárosi József-f luárvaház gyermekkarának és M o 1 n á r Imre drrvu<UC közreműködésével tartott előadást: "Kisdl Benedek 1651,évi "Cantus catollcl"-jának dallamai a nép ajkán" címmel. Az előadó hangsúlyozta,hogy a közel háromszáz éves Cantus tratollcl a mr;g7/ar kathollkusság legrégibb énekeskönyve, a egyik legbecsesebb zeneemlékünk, melynek dallamalt mindmáig szép számmal őrzi és kedvvel énekli a nép,Az egykorú kottafejektől sokban eltérő a dallamok mn élő alakja 6s az elváltozások különböző idékekről,különbőző egyénektől gyűjtött anyagon szembetűnően megegyeznek•Ebből érdekes megálla• pitások vonhhtók le. Az elváltozás oka, hogy az élő népművészet mind a régi, mind az idegenből átvett anyagot nem szolgai módon őrzi,hanem átgyúrja,feldolgozza és a maga előadóstHúsával énekli. Az előadás folyamán a magyar kathollkusság legrégibb és legelterjedtebb énekel kerültek uj megvilágításba, melyeket a későbbi énekeskönyvek többnyire változatlanul vettek át az ősforrásból, így bemutatásra került többek között a népköltési gyűjteményekben legtöbbet szereplő szent ének, a "Csedapásztorok", "Feltámadt Krisztus e napon" és a gazdagon kolorált dallama és a középkori himnuszok ritmikaját őrző "Angyaloknak nagyságod asszonya" kezdetű cinek. Mindkét érdekes előadást a megjelent előkeíő és nagyszámú közönség hálás tapssal fogadta, majd a Magyar Néprajzi Társaság választmányi ülést tartott. /?,iOT/Vr. j\ MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSE. A Magyarhoni Földtani Társa lat hldy\ rológlal szakosztálya szordan uélután az Ásványtahi Intézet nagytermében \t T

teszelszky Gyula dr'. ulnökletével ülést tartott, amelyen a 9SÍ'szárfüdő f őrli rasálnak elemzéséről értekezett Emszt Kálmán dr., utána pedig Fosewitz If Guiúó tartott érdekes szakelőadást: "Suvadások a Rókushegyen" cimmel./MOT/Vr.