Magyar Országos Tudósító, 1933. december/3

1933-12-21 [089]

MAGYAR ORSZÁGOS 'TUDÓSÍTÓ Közirat. Harmadik kiadás. Budapest, 1933.december 21. XV. évfolyam, 289. szám.­EGYHÁZI HÍREK /Ma tartották a budapesti evangéllkus leányközépiskola félszázados ünnep't. Folytatás./ Az Evangélikus Egyetemes Tanügyi Bizottság nevében az ősz profesz­szor-elnök, Mágocsy-Eietz Sándor szólt. Kiemelte, hogy az evangé­likus egyetemes egyház nagy szeretettel szemléli az Iskola működését éa kéri, hogy az a szellem uralkodjék az Iskolákban továbbra Is, amely eddig annyira jelentősé tette: a meleglelkü, hazafias, családias női eszmény. M o h r Henrik óbudai lelkész, egyházmegyei tanfelügyelő beszélt a budapesti evangélikus egyházmegye nevében, Somogy 1 István gimnázi­umi Igazgató az Országos Középiskolai Tanáregyesület és a Budapesti Tanári Kör, D ó z s a János igazgató a Református Tanáregyesület és a budapesti református gimnázium, Bomanovszky Sándor dr. budapesti egyetemi tanár az Evangélikus Tanáregyesület, M 1 k o 1 a Sándor c. főigazgató a fa­sori fiugimnáziun, G r ó s z János Igazgató a deálCtérl elemi Iskola szóno­kaként beszélt és valamennyien ugy emlegették a jubiláló középiskolát, mint az ország egyik sikerekben első Intézetét. Taps közben lépett elő az Intézet egyik alapítója és nyugalmazott Igazgatója, M 1 k o 1 1 k Kálmán, s magasztalta Raffay püspök és Németh ödön támogatását. R a p a 1 c s Kató a volt növendékek, Henc s Irénke a jelenlegi tanulók nevében hódolt az Iskola vezetőinek. Felolvasták ezután R a d v á n. s z k y Albert báró dr. egyete­mes felügyelő és mások üdvczlőtávlratalt, leveleit, köztük a külföldi tanít­ványokét. Nagy figyelem fogadta a szólásra emelkedő Raffay Sándor dr. püspököt ezután. Ezt mondotta: - Az evangélikus egyház Ismeri azt a küzdelmet - úgymond a püspök ­amikor majdnem semmiből kell alkotni. A püspök idézi Luther iskolapolitiká­jának alapelveit, "a népiskola rendszerének fundamentális iratát": a pol­gárság nemcsak a jelen terhelnek, a Jövendőnek ls hordozója, legfőbb Ideál a humanisztikus, nagy jelentőséget tulajdonított a nyelvtanításnak, s az Iskola céljául a keresztyén jellem kiformálását tekintette, s a "felsőség" elsőrendű feladatául állította "az elhagyatott Ifjúság" felkarolását. Raf­fay Sándor Így folytatja: - Az evangélikus egyház ma is ugyanezen az állásponton van, amely­ből következőleg megépíteni kívánjuk a budapesti leánygimnázium uj otthonát , Isten segítségével es híveink áldozatkészségéből. A mai nappal indítjuk meg ü- gyűjtést az uj iskolaépületre - jelentette be a püspök - és keresünk olyan családokat és egyéneket, akik több évre elosztva a vállalt terhe*, hajlan­dók a budapesti egyházat nagy programjának megoldásához segíteni. A püspök lelkes tetszéssel fogadott szaval után a Himnuszt éne­kelték a jelenlévők, majd kivonultak az Intézet folyosójára és meghallgat­ták ez Intézet másodfelügyelőjónek, R e n k Ernő dr. főorvosnak a hősi ha­lált halt két tönár: Votlsky Zoltrn és Wlndt József emléktábláját felavató kegyeletes és művészi beszédét./MOT/F. EVANGÉLIKUS VALLÁSTANÁROK SZÜLŐI ÉRTEKEZLETE• A fővárosi evangélikus ma­gyar egyház vallástanári testülete szülői értekezletet tartott a következő tárgysorrall H. G a u d y László dr. egyházkor, vallástanítás! igazgató ­"Az evangélikus egyház tanítási kötelességei", G á n c s Aladár vallástanár "Az evangélikus szülő kötelessége" címmel tartott előadást, megnyitót pedig K e m é n y Lajos, Eudapest evangélikus espereee,z'rószavakat S z u ­- -u ,, c r, \ r v Gvula vallástanár mondott. /MOT/F. Ql^

Next

/
Thumbnails
Contents