Magyar Országos Tudósító, 1933. december/1

1933-12-05 [088]

Kézirat _ Tizennegyedik kiadás, _-- ffO ­Budapest, 1933. december 5. / XV* évfolyam, 276. szám, /KATOLIKUS JOGASZGYJLES. Folytatás 1./ - Ma&a-pság - fejezte be elnöki megnyitóbeszédét Bernolák Náné dor dr,- amikor regi intézmények omlanak össze, uj eszmék foglalnak teret, a magyar katolikus jogászifjuságnak mindezt mélyen emlékezetébe kell vésnie, mert az eg-/etomi ifjúságra vár a hivatás, hogy a magyar jogi élet uj virág­zásra lendüljönl Ezutín K u n c z Ödön dr,, a budapesti tudományegyetem jogtu­dományi karának ezidei dékánja tartotta meg mélyenszántó előadásét, ezzel a cimmel: "A jóerkölcs konkretizálódása a hiteljogban." Mindenfajta termelő­rendnek, igy a kapitalizmusa de is legfontosabb alapja: a jogbiztonság,­fejtegette az előadó.- Fontos, hogy például a szerződő felek no legyenek ki­teve meglepetéseknek, mert a jogbizonytalanság a legrosszabb talaja mindenne­mű vállalkozásnak. Az etikai elemek különösen a versenyjog, a kartoljog és a részvényjog tarén érvényesülnek,- a magánjog egész területén. Az egész ma­gánjogi jogalkotás összetartó cementje: az etikai elem. Az igazi nagy, el­döntésre váró jogi kérdésekben a törvény a birőt magára hagyja. Különösen az ujabbkeletü törvényekben úgynevezett általánoa, generális jogszabályok, klauzulák dominálnak, amelyek tételes parancsot, vagy tilalmat nem fejeznek ki, úgyhogy a biró ezek al kalmazásánál valósággal jogalkotó munkát végez. Ilyen általános klauzulák például: "a rendes üzleti szokások szerint", "a jóerkölcsnek magfalelőleg", "a gazdasági elet érdekeinek szemmoltartásával", stb. A törvény értelmében a biró ily esetekben a méltányosság elve alapján határoz, Am mi az a"méltányosság" ? Ez a fogalom megint csak magárahagyja a birót. És tekintetbe kell venni, hogy az ilyen generális utalások különösen a jelenlegi törvényhozásban szinte hihetetlen mértékbon elszaporodtak. Ennek egyik oka a soha nem tapasztalt törvényinfláció, a törvényszaporaság; soha annyi törvényt nem alkottak, mint manapság. A kodifikátor képtelen a felto­luló problémákat jogilag definiálni, ezért csak vezotőszempontokat, világi­tó tornyokat állit és a mérlegelést teljesen a biróra bizza. Az ilyen gene­rális jogszabályok a törvényt rugalmassá teszik, úgyhogy a birál Ítélkezési gyakorlata pótolja azt, amiről a törvényhozás "lemaradt . Igaz, hogy a jog­alkalmazás ilyformán megszűnik automatikussá lenni, s ez falemeli a biró mun­káját arra a magaslatra, ami voltaképpen megilleti. Ám ennek a helyzetnek meg­vannak a kétségtelen hátrányai is. Ez a magárahagyottság könnyen leszoktat­hatja a birót a szigorú jogászi gondolkodásról; s ennél meg nagyobb veszede­lem, hogy jogbizonytalanság, sut birói önkény léphet fenn. Ebből a módszer­ből végeredményben tehát áldás, de átok is fakadhat. Konkretizálni kell a jogszabályokat, de meg ennél is faitosabb, hogy a jogszabályt e-lkalmazó biró puritán keresztény, nemzeti alapon álljon, mert csak a tisztaerkölcs es ha­zafiság óvhatja meg az önkényeskedéstől, - mert csak az a biró tudhatja,hogy mi az erkölcs, aki maga is erkölcsi alapon áll. A jogászifjuságnak ezzel számolnia kell, s éppen emiatt még az eddiginél is fokozottabb tanulással kell előkészülnie leendő pályájára, A nagy tetszéssel fogadott érdekes előadás után felolvasták az egyébtermészetü elfoglaltsága miatt a nagygyűlésről távolmaradt Angyal r al dr. professzornak, a tudományegyetem ezidei rektorának magasanszárnyaló, filozófiai gondolatokkal gazdag ünnepi előadását, majd Jenes Ár­pád dr,, a Katolikus Diákszövetség elnöke tartott előadást Pázmány Péterről, a Kbudapesti tudományegyetem mogalapitójáréi, mint kulturpolitikusról. Vadász Lajosnak, a Foodoratio Smericana jogászblokkja szeniorjának lendületes zárószavaival a mindvégig érdekes jogászgyülés a ké­sőesti órákban befejeződött, /MOT/Ky

Next

/
Thumbnails
Contents