Magyar Országos Tudósító, 1933. december/1

1933-12-04 [088]

MAGYAR 0RJZ..G03 TUDÓSÍTÓ Kézirat. H U a z a d i 1: 1: i a d ás, QQ _ Budapest, 1933* december 4. (J .RV.évfolyam 275,szán, /Milliós Andor tenctúsc. Folyta tá. s, /4,/ ós aki a m• .ggyőződéséért folytatott állandó ós szakadatlan küzdelmeinek fenköít ás izzó tusaiban, szivének sorvasztó vehemenciájával diktálta az irányt ás a tompot, annak ugy kellett meghalnia, hogy halálában is szimbólumává nemesedjük a magyar újságíró sorsának,Egy kellett meghalnia, hogy hullásával is messzehulló fónyesövát rajzolt a nagyratörő magyar ál­mok dórokba tört illúzióinál: egére, - Miki ós Andor he'si halottja a magyar uj s ágirásnak,Tanító volt, mester* ITemc sak újságírói tudása, de újságírói ösztöne is szinte té­vedhetetlen vx>lt. Példát sugárzó és követésre ösztönző. Kifelé parancsnok, kemény és elveiért helytálló, befelé lágy, szolid, hűséges, barát.Farancs­nok volt és jótevő, felfedező és mecénás. Mint parancsnok a mások tehetsé­gének tiszteletében önmagánál: szabott kkorlátokat. Mint mecénás és jótevő lerombolt minden korlátot ember és ember, sziv és sziv között. Hagyatéka a magyar újságírás uj formái, uj lendülete, uj szikrázása, uj mélységei és uj távlatai. Magvető volt, aki két kézzel szórta a magókat a magyar ugar szikkadt barázdáiba. Szervező volt, nyugtalan és f áradba tatlan«A siker nem . jelenteit számára soha megállást, csal: biztatást és hajszát, ujabb sikerek felé. Vezéregyéniség vola, aki terveket dolgozott ki, kontúrokat adott, de aki azután ingujjra votőkzött és maga hordta a téglát a részletek megva­lósításához is, Müv'sz volt elgondoláoainak monumentalitásában és szinte d korétiv bátorságában. Csodálója, istápolója, apostol", volt minden tehet­ségnek, A kultúra szerelmese és terjesztője, kiadója és rikkancsa volt•Dön­tő hat .lom politikai és társadalmi kérdésekben. Vezérkari főnöke a modern­né f ejlödöt't magyar újságírásnak és soha nem akart több lenni, mint névte­len újságíró, aki elrejtőzött Íróasztala mellé és minden öröme és boldogsá­ga az volt, hogy nevetés szárnvat adhatott az ujságirókés Írók egész légiói­nak, - Irányító és befolyásoló energiáinak alkotó, fejlesztő zseni­jének és Iniciálé hevének szinc és tüze ugy harapódzott szét az utolsó há­rom, évtized magyar újságírásának hasábjain, hogy annak szellemi és morális hatásai ".lói ázol: som tudták kivonni magukat, akik talán politikailag. o zenbon ál Ital: vele, Ilon egy embert búcsúztatunk benne, nem egy újságírót, hanem egy dicsőséges korszakot, amelyet ö teremtett és amelynek ő volt a beteljesülése is, - Amikor mély szomorúsággal és megrendült szívvel intünk bucsut c koporsónak, valljuk és hirdc tjük,hogy magyar újságírók Miklós Andortól nem válhatnak cl, nem szakadhatnak el addig, amig azok a fenkölt eszmét, él­tetik, amig azok a gondolatok hajszolják uj és uj küzd elmekre,amelyoké rt Miklós Andor az életét áldozta, oldott legyen emiékel A gyászbeszédek elhangzása után koszoruskocsikra rakták a nagyszá­mú koszorút és virágcsokrot, a sok-sok rózsát és nefelejcset, Miklós Andor kedvenc virágait, a koporsót hat lovas gyászhintóra'emelték,majd megindult a menet a Doák-mauzoleum felé,A mauzóleum közelében^ ideiglenes kriptában he­lyezték örök nyugalomra Miklós Andor hült tetemét• Nemes Antal c,püspök itt még egy rövid imát mondott, majd leeresztették a kopors"oHmélyébc. Gombászö­Ifl gi Frida, az elhunyt özvegye égő piros rózsákból fűzött virágcsokrot vetett H a koporsóra, a nyitott kriptába. Ezután ráemelték e nyilt sírhelyre a hatal­I'Cra.8 kőlapokat, a ezzel az impozáns gyászszertartás befejeződött•/M0T/Ky, > j

Next

/
Thumbnails
Contents