Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-04 [087]

MkCCíR ORSZÁGOS TTJDOSITO 4. törvényszéki kiadás. Budapest, 1933. október 4. — kí EXCELSIOR TEXTIL KERESKEDELMI R.T. ÖSSZEOMLÁSA KÖRÜL KELETKEZETT BŰNÜGY A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Évekkel ezelőtt, 1927-ben nagy feltűnést keltett különösen a textilkereskedők körében az Excelsior textil kereskedelmi részvénytársaság Összeomlásai A részvénytársaság bukásával kapcsolatosan a királyi ügyészség még régebben csalárd bukás büntette, továbbá csalás büntette cinén és sikkasztás büntette miatt is vádat emelt és a bűnügy tárgyalását ma kezdte meg a büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa, Az ügyészség Fleischmann Samut, Tarján Lászlót, Fejér Vilmost és Székács Bélát vádolta meg., Fleischmann Samu textilkereskedő 1923-ban üzleti ügyben Belgiumban járt és ott megismerkedett gróf Hemptinne Róberttel és testvével gróf Hemptinne Henryvel. A kereskedő és a grófok megállapodtak abban, hogy belga tőkével Budapesten Excelsior Textilkereskedő Imi r.t. névve.1 céget alapítanak. A részvénytársaság meg is alakult, a hatvanmillió korona alaptőkét azonban nem fizették be és - mint a vádirat mondja - a részvénytársaság már alakulása pillanatában is magában hordta a fizetésképtelenség jellegét. Később, 1924-ben, amikora magyar kormány a textilárukra vonatkozó behozatali rffJtJi korlátozást megszüntette, az országot külföldi textiláruval arasztot'taK el és a toxtilnemüek ára lemorzsolódott, a részvénytársaság alapja teljesen megrendült. Ennek ellenére Fleischmann Samu és a belga grófok fizetésképtelenségüket elhallgatták, sőt a vállalat üzletkörének kiterjesztése céljából ujabb részvénytársaságokat alapítottak. Megala pit ctták az Iris diva tkere ske _ dolmi' rés zvénytársaságo t és a Mercur divat ke re ske de Imi részvénytársaságot, valamint még két céget. Az Excelsior,Mercur és Iris vállalatokat a Hemptinne grófok, valamint Fleischmann Samu, Tarján Lástló, Fejér Vilmos és Székács Béla vezették. A vádirat szerint a részvénytársaság könyveit hamisan vezették és a .cég vagyonát pazarolták, az .igazgatósági tagoknak és tisztviselőknek tulmagas fizetést adtak. Később Fleischmann Samu és a belga grófok mint a részvénytársaságok hitelezői önmagukat kedvezményesen kielégítettek, továbbá több hitelezőnek számos más hitelező rovására kifizetéseket eszközöltek. Azzal is vádolják a bukott cég vezetőit, hogy amikor már fizetésképtelenségüket tudták, egész sereg adósságot cs ináltakr Fleis'chmann Samu ellen külön még -sikkasztás büntette cimén is vádat emelt az ügyészség, mert a cégtől textilárukat elvitetett, az árut eladta és a befolyt pénzt saját céljaira fordította. Annakidején az ügyészség eljárást indított gróf Hemptlfine Róbert es gróf Hemptinne Henry ellen is, de a nyomozást lefolytatni nem lehetett, mert mindketten Belgiumba SJGÖÍctok és jelenleg is ott tartózkodnak. A vizsgálat adatai szerint; a vállal at összeomlásával kapcsolatosan keletkezett passzíva 55 milliárd korona. A tárgyaláson a vádat Villányi Ferenc dr. kir. ügyész képviseli, a védelmet pedig Halász Miklós dr., Goitein Sándor dr.és Krausz Ferenc dr. ügyvédek látják el. A vádirat ismertetése után Villanyi ÜQronc dr. kirí ügyész bejelentette, hogy a vádat módosítja, csalárd bukás büntette helyett hitelsértós.büntette cimén emel vádat. Bejelentette továbbá, hogy a vádnak azt a részét, hogy a részvénytársaság könyveit szabálytalanul vezették, elejti. Fleischmann Samu védekezése során elmondocta, hogy 1923-ban néki nagy áruháza volt. Belgiumban megismerkedett Hemptienne gráfokkal, akik rábeszélték, hogy Budapesten részvénytársaságot alapítsanak a belga textiláruk terjesztésére. Mindazokat a cégeket, melyeket alapítottak, azért létesítették, hogy nagymennyiségű belga árut tudjanak árucsarnokokban piacra dobni. A vállalat anyagi romlása akkor kezdődőt!, amikor a kormány a textilárura vonatkozó behozatali tilalmat felfüggő;:: tette, ugyanis ők engedéllyel éppen abban az időben akartak nagymennyiségű árut behozni. Az áru már útban volt, amikor a rendelet megjelent s a rendelet következtében az árak 4o-5o százalékkal estek. Tagadta, hogy a részvénytársaság alaptőkéjét nem fizették volna be, azt hangoztatta, hogy semmiféle visszaélést nem követett el. A saját hitelezőit ő teljesen kielégítette s szerinte a részvénytársaságok ügyviteléért nem felelős, mert 1926 elején a részvénytársaságokból kilépett. A sik_ kasztást nem követhe>öí, mert árut nem kezelt, a pénzkezelésbe sem folyt be, az ügyeket a közöl 2oo főnyi alkalmazott intézte. Az Egyes vádakra vonatkozólag külön-külön hosszasan védekezett. /Folyt. köv./P.