Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1
1933-11-04 [087]
MAGYAR OrSZAGOé TUDÓSÍTÓ K ó z i r r> t jqTizennegyedik kiadás', — Budapest, 1933, november 4. ' XV. évfolyam, 250. szán, EGYHÁZI H i R SK ' /emlékére KÁPBRi Y SANDOR DR,EVAWUELIKUS PÜSPÖK MONDOTT BESZEDET A SZAuOLCSKA-EML^kdEEEFJLYEN, A magyar nemzet nagy költőjének/^- aki agykor a szarvasi öreg kollégium növendéke voltf a Szarvasi öregdiákok Szövetsége ünnepélyt rendezett szombaton este, amelyen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg4 Az ünnepélyen dr, R a f f a y Sándor jvangélikus püspök a nagy költő egykori diáktársai és a szarvasi öreg kollégium falai között tanult minden növendék nevében kegyelettel adózott Szabolcska Mihály emlékének, heng súlyozva, hogy a szarvasi Alma Mater nemcsak tudást, hanem szivet és lalkáfc is adott diákjainak, akiket megtanító';'; arra, hogyan kell sz '.r-.mtni a hazát, Szabolcska Mihály költő volt a szó legssbb, legnemesebb és lagszentebb értelmében - mondót ja Raffay Sándor püspök - s ez már kora ifjúságában az önképzőkörben is köztudomású volt róla, de lelkének, szivének gazdagsága csak később, éret.; korában buggyant lei egészen, amikor megirfca gyönyörűbbnél gyönyörűbb költeményeit. Mint poéta a múlté volt, mert a mult hagyományait követte. Minden magyar embor érzését és gondolatát tükröztette vissza köl tömény e ibon, 3 nála a szin szélt a szívhez : amit irt, azt át is érezte. Szabolcska Mihály költő volt és nem versfaragó, aki szavakban zenélt és művész volt, aki a lélek húrjain játszott, A püspök beszéde után Szabolcska Mihályról D.Kov át s Sándor teológiái Xtanár mondott megkapó szépségű emlékbe szádot, ismertetve a költő egyéniségét é3 költészetének fejlődését. Hangsúlyozta, hogy Sztáray óta a magyar protestáns éheknek belső borongását senki ugy meg nem szólaltatta, mint ő zsoltáraiban. Az emlékbeszéd elhangzása után ' .ZeDolay Kozma Liály nagy hatással több Gzasoicska-verset szavolt el, /MOT/Vr H I~""R~~E K A MAGYARSÁG A TERMESZETTUDGMÁiríI KULTÚRÁBAN 8 * A Budapesti Tanári Kör természettudományi szakosztálya szombaton délután tartotta első ülését élénk érdeklődés mellett. Az ülésen M éhes Gyula dr . "A magyarság a természettudonányi kultúrában" cimmel székfoglal ót mondott, majd K o c h Nándor dr, alelnök a szakosztály célkitűzését és munkaprogramját ismertette, /MOT/B —' • M KÉPZŐMŰVÉSZEK BANKETTJE A FŐVÁROSI KÉPTÁR MEGNYITÁSA ALKALMÁBÓL,13tilt ismeretes, a Székesfőváros vezetősége képtárt nyitott nyitott meg az Egyetem utcai Károlyi-palotában, ahol főképpen az élő magyar képzőművészek alkotásait gyűjtik. A magyar képzőművészek ebből az alkalomból ünnepi estét rendeztek a Fészekben, s ennek keretén belül ünnepelték a kultuszkormány és a Székősfóváros részéről azokat, akilmok részük volt a képtár felállításában* A fényesen sikerült b; nkott során S 1 d 1 ó Ferenc szobrászművész nagyhatású beszédben üdvözölte a kormány részéről megjelent dr. ifj. báró Mlasslcs Gyula államtitkárt ésdr. Tihamér Lajos miniszteri tanácsost, továbbá Libor Endre alpolgármestert és dr. Némethy Károly tanácsnokot, akik a^Székesfóváros részéről jelentek meg a banketten* A művészek nevében Á l d o r László festőművész^ gxxtcá Csánky Dénest, a képtár igazgatóját, mint kollegát üdvözölte, aki nagy hozzáértéssel és pártatlansággal szervezi a képtárt. Az üdvö zl őbeszédekre a kultuszkormány részéről V/ 1 a ss 1 cs államtitkár, a főváros részéről pedig L 1 b e r alpolgármester, továbbá C s á n k y Dénes válaszoltak. A jólsikerült estét hangverseny követte,'amelyen H u s z k a Rózsi, a Magyar Királyi Operába'z tagja, dr.S tarcs ov les László a berlini operaház v. tagja, továbbá S z e n d y Lajos és K o. m o r Vilmos zongoraművészek szerepellek. /MOT/sz • •
