Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1
1933-11-11 [087]
Budapest,1933. november 11. XV.évfolyam 256,szám. A NEMZETI hüíJKAHET KIJLTURKOlíGRESSZUSilIAK MEGNYITÁSA » J? Q. —• Potri Pál áll a mt i t kár a ma gy ars ág kul tu rf e 1 ad a ta ir ól , A Parlament delegációs termében kezdődött szombaton délután öt órakor a NemzetVMunkahót keretében rendezett kulturkongresszüö.melyen a tudományos és' kulimnál is . élet sok értékes képviselője vett részt »A Pázmány Péter Tudományegyetem képviseletében Angyal Pál rektor, Kenyeres Balázs*.. professzor, a Tudományos Akadémia részéről M e 1 i c h János professzor, a székesfőváros képviseletében Szendy Károly tanácsnok voltak jelen,képviseltette]: magukat a Történelmi Tásulat, a Természettudományi Társulat, a Petőfi Társaság, az egyes tanítótestületek. Ott voltak ezenkivül Karafiáth Jenő volt kultuszminiszter, Sz'ontagh Tamás a TESZ országos elnöke, Miklós Elemér, Bernát István ós még átások'« Altenburger Gyula dr.,a kulturális szakosztály elnöke nyitotta meg a köngrosszust, azt fejtegette, hogy tárgyalás alá kívánják venni a kultúra minden időszerű kérdését. Évente újból össze kell hivnl a kongresszust, mert az élet uj meg uj kérdéseket vet fel,melyek megkívánják,hogy a legfőbb érdek az egy^etemes nemzeti közérdek szolgálatának köztudata kialakuljon. A vallási kérdéseket egyszersmlndenkorra kizárjuk tanácskozásainkról - folytatta az elnök, - mert a felekezeti kérdések feszegetóse veszedelmes.Minden igazán vallásos ember számára a maga vallása féltett , legdrágább,legszentebb kincse, melynek sérelmét saját egyéni sorelmének érzi.Látjuk,hogy a nem zeti érzés mindenütt elnyomta az"europeerség M gondolatát, mert megérezték a nemzetek,'hogy mindenkinek, s igy a nemzeteknek ls legértékesebb kincse az egyéniség, de'csak akkor, ha azt az igazi kulturális célkitűzések szolgálatába rántják. A továbbiakban a divat,könnyelmű túlzás, ponyvairodalom kilengéseit ostorozta, majd azt hangsúlyozta Altenburger dr., hogy "meg kell teremteni a lelkek közegészségügyi szolgálatát is: ki kell Irtani a gombamódra elszaporodott álmüvészotl termékeké t". Az összefoglaló programm ismertetése után HóAan Bálint dr.kultuszminiszter képviseletében P e t r 1 Pál államtitkár üdvözölte a kongreszszust, s a hazafiúi érdomekkol dicsekedhető Altenburger Gyula dr.elnököt, majd a következőket mondotta: ' '- kincs nép,melynek életviszonyai, célkitűzéséi annyira megváltoztak volna, mint éppen a magy^aré ,IÍ árped lg a körülmények,célok megváltozásához a kulturális munkának is alkalmazkodnia kell,-A háborúéiott1 közoktatásügyi programmot,a háboruolotti tudományos munkatervet, s művészi célkitűzések vezető eszméit nekünk is revideálnunk koll.Az oktatásügy terén a háború előtt talán kissé túltengő értelmi képzés gondolatával s zeniben' most már mindnyájan ráholyezkodünk az összo3 szellemi és testi erők egységes kifejlesztésére irányuló harmonikus nevelés gondolat óra'^Valamennyien, s talán logpregnánsabban az elemi iskolai tantervben érvényre juttatott nemzetnevelés gondolatát valljuk, hogy a közoktatásügy feladata nem pusztán oktatás, hanem olyan vallásos, hazafias és munkás jó magyar állampolgárok kitermelése, akik ismereteik és képességeik továbbfejlesztésére önmagukban is képesek és az élet bármilyen viszonya között is megállják helyüket •Speciális magyar tudományos problémák kidolgozására és megoldására kell szellemi erőinket koncentrálni. A TESZ Nemzeti Kulturhete azt a célt szolgálja,hogy eszméket adjon, gondolatokat gyüj ts ön, torveket bocsásson a felelős tényezők rendelkezésére* Á kultuszkormány éppen ezért a legélénkebb figyelemmel fogja kisérni a nemzeti kulturhét keretében elhangzó előadásokat,o reméli, hogy nemzeti kulturprogrammunk megviosItására értékes gondolatokkal és használható gyakorlati tofvokkcl fogják támogatni a magyar közokt t ás ügyi kormányzatot nehéz, felelősségteljes, de felomelően szép munkájában* fejezte b; nagy taps közb.-n a kultusz államtitkár üdvözlő szavait. Ezután P e k á r Gyula dr.ny,miniszter tartotta meg ünnepi előadását, az ezeréves Magyarország kulturális hivatásáról. Átfogó kultúrtörténeti visszapillentásban, magasszárnyalása és költői lendületű t: nulmány keretében foglalkozott Pékár Magyarország ezeréves múltra tokintő kultúrájával és végigvezetve hallgatóságát az egyes fejlődési fokozatokon,rámutatott •e jelentősebb kullurállomásokra, h magyar nép már a kezdeti időkben bizonyságot adott elhivatottságáról. Érdekes mondotta többek között Pékár, """ vj hogy amikor a turáni magyarság a' kalandoKrsáázada után szellemi rokont ko~ ! \¥ rosett Európa környező ár iá ina k, idegen nemzeti'géniuszai között,nem válás zt\\ ja se a bizánci,se a szláv,se e. germán génlüSzt,hanem ösztönös rokonszenvvel * a t'volabb^ nfrn Hatln g&úvaS'Zp. felé tekint a Politikává/ ,; E ^ • ~* • r -IX 3
