Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-10 [087]

Budapest, 1033. november 10. XV. évfolyam, 25ft. szám.EGYHÁZI HÍREK /Evangélikus Bgyetsmes közgyűlés. Folytatás 1./ BaRó D. RADVÁNSZKY ALBERT, az evangélikus egyház logföbb tisztviselője: egyetemes felügyelője a következő megnyitóbeszédet mondotta: " - Ma van Luther Márton születésének négyszázötvenedik évfordulója. Lélekben megállunk az olslebenl bányászlak szerény bölosője felett, hogy kegyelettel adózzunk annak, akinek születése egy uj korszak kezdetét j el ont i . - Az újkor kezdetét a történetírók Amerika felfedezésének időpontjára teszik. Amennyire kétségtelen, hogy Amerika felfedezése az emberiség számára uj korszakot hozott, annyira bizonyos az ls, hogy a reformáció-jelentet te lelki megújhodás nélkül az újkor jelentősége nem terjedt volna tul a földi lét szüK^tér- és Időbeli határain és nOm nyúlt volna bele a lelkek birodalmába, ahol sem tér, som idő nincsen. . - Luther Márton születése uj korszak elindítója, olyan u j korszaké, amely átnyúlik az örökkévalóságba. - En ma, úgymond Radvánszky egyetemes felügyelő - ezen a helyen csak annak megállapítására szorítkozom és indítványozom: juttassa kifejezésre a Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés jegyzőkönyvében egyházunkIsten Iránti háláját azért, hogy Luthert az egyháznak ós rajta keresztül az egész emberiségnek ajándékozta és örökítse'meg egyházunk hálás' hódolatát a Reformátor emlékével szemben. /Hosszantartó, megújuló helyeslés./ R a d v á n s z k y Albert báró ezután Így folytatta megnyit ój ót i - Elnöktársammal, Geöuly Henrik püspökkel ugy véltük helyesnek, 'ha ezt a napot egyházunk egyetemének legfontosabb munkanapjává tcszszük, ez okból hívtuk egybe az ogyotmes közgyűlést éppen a mai napra, a ebben is kifejezésre akartuk juttatni azt az igazságot, hogy akkor ünnepiünk a legméltóbban, ha egyházunkért dolgozunk. - Ehhez a munkához szeretnék ma Luther tanaiból és tényeiből néhány aktuális tanulságot levonni. - Luther szerint az egyház az istenige és a szentségek aá'fára. Ebből két dolog; következik. Az első az, hogy az egyház egész jogi berendezkedésének egyetlen célja s rendeltetése, hogy az egyházat ennek a feladatának a teljesítésére minél alkalmasabbá tegye. A második az, hogy az egyház összes funkcionáriusainak, tehát a lelkészeknek és a világiaknak, tevékenységük egész területén ettől a főszompontbGl kell magukat vezéreltetniök. Nem szereplési terrénum, nem szócső, amelyen át megnyilatkozásaink a nagy nyilvánosságot elérik, nem érvényesülési bázis az egyház, hanem a legszentebb, tehát természetszerűleg a legönzetlenebb, csak Isten céljait .' szem előtt tartó szolgálat színtere. - Luther szerint az egyháznak minden tagja pap. Ebből is két dolog következik. Az egyik az, hogy az egyház igazságait hirdetni, az egyházért kiállani nemcsak a lelkészi hivatásban lévők joga és kötelessége, de minden egyháztagé egyaránt. A másik: ha mindenki pap, vállaljon szolidarit ast a hivatásos lelkésszel, annak egyházépitő törekvéseibon. Feltűnően érdekes megállapításai további során özeket mondetta Radvánszky báró: - Luther szerint az egyház egyik ismertetőjolo

| a kereszt, tehát a szenvedés

. Távol áll tőlem, .hogy onnok felemiitésével az' egyházon belül ' aszkezisra akarjak ösztönözni, vagy kívülről jövő elnyomást akarjak kihívni, sőt az is távol áll tőlem, hogy üjldöztetés látszatát keltsom, vagy fenyegető üldöztetés rémét a falra fessejm. Kétségtelen azonba-ji az,hogy kisebbségi helyzetünkből Jfolyóan sokszor keresztet hordozunk. Természetes, hogy helyzetünknek minden megnehezítésével szemben, jöjjön az akár az állam, akár más egyházak részéről és legyen az akár anyagi, akár erkölcsi természetű, töljes erővel küzdenünk kolic . /Folyt.köv./