Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-09 [087]

MAGYAR 0R3Z.E-03 íUDo3ITó K é ;t i- t ':, Tizennyolcadik kiadás. uuu^i; a :-, 19oo. -.iovouib r 9. tt*£ xv

» évfolyam, 254. szán. "POLITIKA ES VILÁGNÉZET" • Ezzel a cinnel tartott K o r n 1 s a Gyula ny-. államtitkár, egyetemi nyilvános rendes tanár csütörtökön este előadását a Vajda János-Társaságban. Az egybegyűlt nagyszámú és előkelő hallgat ós ág soraiban ott voltak Jánossy Gábor és Tóth Pál országgyűlési képviselői:, Keblovszky Lajos dr. miniszteri tanácsos,a Közmunkatanács alelnöke, Pintér Jenő tankerületi főigazgató és mások, Kárpáti Aurél elnöki megnyitójában Kornis Gyulát, mint a magyar filozófiai gondolkodás első apostolát üdvözölte. Utána K o r n is Gyula közel egyórás előadással gyönyör köd t ette hallgatóságát, -A filozófusokat ugy képzelik cl - kezdte beszédét - mint .kik a felhők kapuiban légvárakat építenek és nem ereszkednek le onnan a mindennapi élethez, fogalmi moszatokat'építenek, nemhogy velünk élnének. Pedig bennük is van értékát vételi vágy, amit Platón visz először a köztudatba, Ő alkotja az el3Ő olyan társadalmi rondot, amelyből a családot ós a magántulajdon rendszerét ki akarja venni. Mablay abbé és óaint Justvallották utána az erkölcs alaptételénoka s zogén r

s éget és egyszerűséget. Akik nem szegények, gillót Inhoz jutnak. Igy vezet az ut a platóni gondolkodáson keresztül a francia forradalomig. - Azután jön Hogol, akinek gyakorlati hatása az állam mindenre kiterjesztett hatalmára Irányul. A marxi ideológia alapján a szellemiek kicserélése a történelmi materializmussal, a társadalomnak teljes ökonómiai felépítése a cél. Lonln is'Hogol nyomán járt is Marxon keresztül alkotja meg a bolsevista teóriát. - Tehát nem ls olyan szende doctrlnaiorok özek a filozófusok - mondja Kornis. - De vegyünk egy példát az utolsó évtizedek politikusai közül - folytatta.- Mussolini, a kovácsmester fia, . áhítattal hallgátja Bacumint és Macclavollit. Svájcban Leninnel és Trockljjal barátkozik, majd á lausannel egyetemen a parlamenti rendszer szükségtelenségét hangoz—tatja. Direkt akt iv forradalmi uton jutunk el a Maró la su Romához. A fasizmus nem ölnél vt, hanem cselekmény, mondja Mussolini, s a politikus életben az ösztönöz;£ü intuíció jut a primőr szerephez. A valóságban azonban ez nem igy volt. Mort mi a világnézet? Elvi állásfoglalás a világgal és az élettel szemben. Es mi a világ értélre, ml a cél, mi a kötelesség, vagyis ml az értékoldala'a világnak? Az érték felfogása döntőbb a politikus életében, mint az észé. Az olyan filozófus, aki otthon van az elméletekben, rendszerint nem tudja átvinni az életbe, megvalósítani elméleti konklúzióit. Az értékek intuitív felismerése: az értékelés. Ez az értékelés nincs meg mindenkinél egyformán, mert például a gyermek a kulturj..vakkal szemben - nevezzem Így a tantárgyakat - különböző diszpozícióval viseltetik.. De csak amihez diszpozíciója van, azt tudj:; aporc lpiálnl. Vagyis kultúráit ráakasztani non lehet senkire, - Az értékeket mindenki másképpen fogja fel. Pl-ton világnemzete az esztétikai világnézet, Pichteé az etikai, s a rác ionalista világnézetben az ész válik testté. De fennáll ez a politikusra, is. Értékbeli állásfoglalása, hogy mit tart helyesnek a társadalom formálására, az az embertől függ. Az elmélet csak kJoőbbon jön, tálán nem is szükséges, az értékelés ug?'is döntő a politikus pártállására. Kitűnik ebbel indlvlduallsta-c, szocialista-e, konzervatív, progresszív, 'autokrata, vagy demokrata. Structure intimo-je befolyásolja őt elsősorban. A legjobb politikus a dlonysosl ösztönszerű politikus, mort akt'túlsókat teórotizál, tanul, abban nincs mog az érték iránti fop;ékon"Ság«, f

riss inj^iaj^jva, A tépelődésnek azt a traf lkumát láttuk Apponylb a

n«fe_fb

fytatta Kgrnis^» '.' , jJ^c^&sJtz-.m*. .. _i • éíA zut án faltra táTmT'ál1 am j ög SÍ lárma" ~} 01 et 1, szociális, kulturáliammá alakult* Az állam célja a kultúra mlndon eszközzel való előmozdítása. Ezen szögből a politikus csak alkalmazott, s kétféle pártnak, a világnézetinek, vagy történetinek lehet hive. Az elobbinelain cjs. latáns példája a németországi centrumpárt, amely egészen Hitlerig - hangoztatva vallási világnézetét,- megmaradt, 3 a történeti párt, amely hajlékony, asszimilálódik a többi párthoz, adott pillanatokban azoktól átvosz, ahogy /} azt a ,'Tory és a Wight-párt totto. A történőim! demokrata politikuU sok azonban, mint Perikleo, nemcsak hadi imperialista harcot vívtak,hanem f. a kultúrfölénnyel akartak győzni. /Folyt. köv./ v .„ OfiSZÁRHS I Fl/F!TAn 1