Magyar Országos Tudósító, 1933. november/1

1933-11-08 [087]

NOVEMBER 23-án TÁRGYALJA A TÁBLA OSTENBIR G GYULA VOLT EZREDES . CSALÁSI BÜNPÖRÉT. Ostenburg Gyula, volt ezredes ellen - mint ismeretes - a budapesti kir. ügyészség csalás bünte t be és csalás bűntettének kisérlote cimén bűnvádi eljárást tett folyamatba. A vád szerint ugyanis Ostenburg, aki néhány évvel ezelőtt teljhatalmú megbízottja volt gróf Esterházy Jónosnénak, a grófnő részérc dr. Lucza Béláné magánzónőtől, Simon Mihály Pál dr. ügyvéd közbenjöt tével 4o.ooo pengő kölcsönt vett fel s ezt az összeget kebelezte tte a grófnő szőlőbirtokára, sőt fedezetképpen hivatkozott gróf Esterházy Jánosné nagyértékü ékszereire, lengyelországi Ingatlanaira is.Dr. Luczáné a kölcsönösszeget folyósította, amikor azonban a negyvenezer pengő visszafizetésére került volna sor, technikai nehézségek támadtak, dr. Simon Mihály Pál ügr véd a pénzt nem tudta behajtani s minthogy utóbb arról nyőződött meg, hogy Esterházy Jánosné anyagilag zilált viszonyok közé korült, ékszerei is zálogba kerültek, ingatlanai ellen árverés indult, - Ostenburg Gyula ellen bűnvádi feljelentést tett. Egy másik kölcsönügyből kifolyólag is vád alá helyezték a volt ezredest s vele együtt Dicnes Kálmán ügynököt, valamint Gauser Sándor kereskedőt is, akik - a vádirat értelmében - a kölcsönpénz megszerzésénél segítségére voltak Ostenburgnak. - A budapesti büntc tő törvényszék előtt mind Ostenburg Gyula, mind vádlott-társai tagadták bűnösségüket; a bíróság számos tanút, szakértőket hallgatott ki s végül is Gauser ügyében, vádelejtés folytán, megszüntető határozatot hozott, - Ostenburgot és Dienest pedig az ellenük emelt vádak alol részint bűncselekmény hiányában, részint bizonyítékok hijján felmentette. Az itélut megokolása kiemelte, hogy a vádlottak senkit sem tévesztettek meg, a hitelezők elől a grófnő vagyonát nem kívánták elvonni, azonfelül: túlbecsült vagyontárgyakat sem próbáltak a nyújtott kölcsönök ellenébon biztosítékul felkínálni. A felmentő Ítélettel szemben a királyi ügyészség fellebbezést jelentett be s igy a csalási ügy másodfokon a budapesti tábla elé került. A tábla Dusárdy-tanácsa november 23-ára tűzte ki a fellebbviteli fötárgyalást, amikor a tábla előtt dr. Tóth István Ítélőtáblai birő fogja ismertetni az ügy előzményeit. A tábla előreláthatólag még azon a napon meghozza másodfokú Ítéletét. /MOT/ Ky. GRóP SZÉCHENYI VIKTOR FŐISPÁNT HALLGATTAK MA KI A ZAVAROS ÜGYBEN. Pontosan 9 órakor nyitotta meg :orváth Géza dr. tanácselnök Zavaros Aladár és társai ismeretes bűnügyének folytatólagos főtárgyalás át. Ma már a tanuk kihallgatására került a sor és elsőnek gróf Széchenyi Viktor, Pej ér -vármegy e főispánja mondotta el nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisért vallomását. Azzal kezdte, hogy 1926 évban, amikor másodízben lett Fejér-vármegye főispánja, több helyről bizalmas értesítéseket kapott, hogy a város ügykezelésében nincsen minden rendben. Mivel azonban semmi konkrétumot nem bocsajtottak rendelkezésére, kénytelen volt megállapítani, hogy csak mendemondáról, aféla "malom alatti" szóbeszédéről van csak szó, Körülbelül két esztendő múlva kapott azt n a belügyiminisztertől egy rendeletet, amelyet egyébként minden főispán megkapott és amely arról rendelkezett, hogy a főispánntatak kötelezővé tette az alájuk tartozó vármegyek és városok anyagi helyzetének megvizsgálhat. M erre szakértő bizottságot kért segítségül és egy 12 tagu bizottság meg is érkezett Székesfehérvárra, amely körülbelül egy hétig folytatta a vizsgálatot. Pár hónap lemúlva érkezett aztán le egy 5oo pldalas minis ZT eri leirat a város közönségéhez, amely megállapítja, hogy a vizsgálat eredményeképpen számos szabálytalanságot fed«ztek fel, Széchenyi főispán ezután ismertette a magával hozott iratokból azokat a szabály aknsá« okat, anelyeket ez a bizottság megállapított, majd így folytatta vallomását: - 193o július 12-én történt, hogy Vargha Elemér műszaki főtanácsos izgatottan felkeresett és magából kikelve, szinte siróhangon közölte, bog," bizalmas dolgokat akar nekem elmondani, /Folyt. köv./MA,