Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-23 [086]

i MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ kézirat. '' Tizennegyedik ki&áái Budapest, 19Ő3, OktuDtíflí 23, XV. évfolyam, 241, szám. EGYHAHI HÍREK BALTAZÁR DEZ36 ÉS RAVASZ LASZLÓ PÜSPÖKÖK BESZÉDEI A BETHLEN GÁBOR-SZÖVETSÉG DEBRECENI ÜNNEPÉN. Debrecen, oktobor 23, Vidul i ünnepségei során az Országos Bethlen Gábor-Szövetség tagnap Debrecent koreste fel, A központ részéről nagy társaaéfc utazott 0 magyar Genf "-be, -Ravasz László dr, dunamellékl'református püspök, vitéz Csécsi Nagy Imre ny, altábornagy, orsz, ügyv, társolnök|é K e m é n y Lajos budapesti evangélikus osperes, Jakabffy Domokos szervezőtitkár és többon mások* A vendégeket a debreceni pályaudvaron naay küldöttség fogadta, soraikban Baja Mihály, Siposs Imre református, Pass László evangélikus lelkészekkel, Ná%ráczky Emil, Csűrös ^er enc' dr,, Bella Bertalan városi tanácsnokokkal, Sesztina Jenő felsőházi taggal, Vargha Elemér dr, h, polgármester köszöntötte Ravasz püspököt, biztosítva őt ar*» rul, hogy Debrecen közönsége vai .ásfolekezeti különbség nélkül szívesen és büszkeséggel üdvözli* F e h 4 r t éy Béláné a Debreceni Kálvinisták Templom egyesülete részéről beszélt, s Ravasz püspök válaszában kijelentetne: mindig ünnepi érzés számára, ha Debrecenbe, a hegyen épült városfl-«toa jöhet. Igazságot jöttek hirdetni, úgymond, s az igazságok annál többet óenok ós annál erőteljesebben hatnak, minél többen, minél bátrabban és állitatosabban vallják. . _ Még az ünnepség elóbt R á s ó -^tván dr., Hajduvármegye alispánja adot a -.-.out a vendégek tiszteletére, azután az Arany Bika-szálló d .sztermében, mintegy ezerfőnyi közönség előtt kezdődött az ünnop, i A Református Tani tói-Vegyeskar, Szab ó Emil vezényletével a'Magyar • Hiszekegyet énekelte bevezetőül,, .azután- vitéz C s Öcsi Nagy Irnre, .ma jdépcdi&;' K. e m,

;

^.

:

n

:

,y.,

i:

La;jps budapesti, evangélikus esperes'köszöntötte a-.válogatott, fényes közönséget* Kemény•:?esperes hat -fejtegette, hogy a " Bethlen Gábori-Szövetség a testvéreket akarja megkeresni és egy hajlékba tömöríteni, s a mai szomorú időben semmire*sincs olyan nagy szükség, mint a testvéri együittrzsre,. összetartásra* Ezután a szociális és felekezetközi béke és köteiezet.;3t,gek UÚ ját világította meg az esperes, hrngsulyozva, hogy a protestantizmus a másol': hite iránt cürelmes3égot hirdet. Megtapsolták a b evezetés zavakat, azután V o r e s s Sándor debreceni zongoraművész játszott Kodály,Chopin és Bartók szerzeményeiből. Percekig zúgott az éljenzés, araikor Ravasz László dr, püspök az emelvényre üpott. Azzal kezdte,, hogy az utolsó tlz esztendő filozcfiáját a szükség gondolata jellemzi. Mert ma nem a részletkérdések korát, hanem az összefoglaló, nagy egész Idejét éljük, az élet és a halál nagy központi kérdéseivel áll szanbon az emberiség* Arról van szó, ér'ink-e, • halunk-e, nem egy bizonyos gazdasági módszer, hanem az egész gazdasági rendszer korült kritikus válságba. Nem latolgathatjuk, melyik egyház milyen élőrehaladást egyen, most az a kérdés: van-e szükség egyáltalában egyházra, fel* v« tették a kíméletlen kérdést: él-e, valós ág-e az Isten, vary az egész csupán ámitás '.s káprázat? * - Nos, v. létnek nincs más magyarázata, mint az, hogy szükség van reá, a lét problémájához a kulcsot a' szükség gondolata adja meg. Egy nemzet pedig addig él, amig a tört ao .-ombou hiányt áls nagy szükséget tud kipótolni, Sű az ember petének is az adja meg a súlyt, mennyit tölt be a köz ss ük 3 ég lo tb ó 1, hol, mit és mennyit ad a világnak. Az erkö. esi világban a szükség annyi, mint: hivat ás, s az emberi élet értelme abban a hivatásban van, amelynél: mentél teljes óbbon m.'eg tud felelni* - Nem kediitelés doljga, hogy a magunk hivatás '.it betöltsük. i Létparancs ez, amelynek engedelmos!:odni kell, különben feleslegessé váltunk, 1 3- ezzel önmagunk mondottuk ki halá.los ittlétünket* A magyar nemzetnek éppen •7 ez a feladata, hogy a világnak ezen a darab földjén a magyar szónak, a magyar U gondolatnak, a magyar jellemnek és lelki minőségnek legyen hordozója és tükfL t rözóje. Aki megfeledkezik arról a "küldetésről, hogy még magyarabb, még különb, tisztább ^s jbivobb magyar le«gyen, az nem tölti be hivatását, az elárulja nemzeti mivoltát, A magyar protestantizmus sem f e.' odkezhetik meg arrcl, hogy az Igének, a léleknek egyháza. Ha erről megfeledkeznék, egy szellemi világ alapjai rendülnének meg* • • >„ ^ •• -i / J * 11 /Folytatása kove;kezlk/