Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-21 [086]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 5. törvényszéki kiadás. Budapest,1933. október 21. — PERÚJÍTÁS A FAYER-FUCHS ÜGYBEN. Ismeretes, hogy a királyi kúria elutasította Fayor Sándornak sógora, Puchs Leó, a Magyar Kender elnöke ellen ötmillió pengő iránt inditott keresetét. Fayor keresetének az volt az alapja, hogy sógora kihasznál­ta az o szorult helyzetét és részvény érdekeltségét mélyen annak való­di érteke alatt votte magához. A kúria Ítéletének indoklása megáll pitocta ugyan, hogy Payor abban az időben szorult anyagi helyzetben volt, de a Puchs Leó által a részvényekért fizotott öa szegek az akkori idők gazdasági hely­zet éhei: viszonyítva megfelelőnek találta. Payer Sándor most perujitási kérelemmel fordult a budapesti törvényszékhez és uj bizonyítékokat jelölt meg arranézve, hogy az átru­házott vagyon forgalmi érteke nem felel meg a s egora által fizetett összegnek. Keresetében előadta, hogy a kúria által immár jogerősen mog­állapitott szorult helyzete olyan nagyfokú volt, hogy cselekvőképessége az üzletkötés időpontjában erre az üzletre vonatkozólag teljesen hiány­zott éa igy az ügyletkötés szerinte érvénytelen. Kérte az eladási szer­z 6dé3 semmisségének kimondását . A királyi törvényszék a perujitási keresetet elfogadta es minthogy Fayor szegény jogon perel ós kérte ügyvéd kirendelését, a tör­vényszók dijmentos ügyvédül Bock Salamon dr.-t rendelte ki az ügy vi­telére. A törvényszéken dr. Pethő Tibor törvényszéki biró november 3-ára tüzto ki ebben az ügybon az első tárgyalást. /MOT/ P. ZU HOCK JÁNOS ÜGY. /2 . folytatás./ Mintegy 2o perces tanácskozás után a tábla a bizonyitáskieg>,— szitésére vonatkozó indítványokat az egész vonalon elutasította. Ezután Miskolczy Ágost dr. kir. főügyész mondott vádbeszé­det, amelybon többek között ezeket mondotta: - Nemrégiben, amikor a francia köztársasági elnököt meg­gyilkolták, a francia főügyész kijelentette, hogy nem-csak a közvádat képviseli, de minden tisztességes embor panaszát is. Én is ugyanezt m ondh tom:'képviselem minden becsületes magyar orabor fölháborodását azok ellen, akik 1918 októberében elárulták a magyar nemz jtet s o vád­lott is ezek közé tartozik. Hock János végeredményben árulással van vá­dolva, s e súlyos váddal széniben ő állandóan hazafias érzületére, tisz­tességes intencióira hivatkozik. Hangoztatja, hogy egész életét haza­fias célok szolgalataben töltötte, s erre azzal utal, hogy ennélfogva a jelen vádnak cl kell törpülnie, össze kell zsugorodnia az ő hazafias múltja mollott. S őzzel szemben annyi a tény, hogy a vádlott tagja volt egy csoportnak, amely Magyarorszá ellen, az országon kivül ellenséges e ajtópropagandát folytatott, hogy ilymóden beavatkozásra birja az egyes külföldi nemzeteket - Magyarország ellen! Azt akarták az emigránsok oz­z el elérni, hogy egyes külföldi nemzetek restaurálják Magyarországon az oktobrizmust. " # - A vádlott büszkén hivatkozott rá, hogy ő az őszirózsás októberi forradalomnak egyik vezero volt. Nom volna nehéz bebizonyita­n i, hogy ez a forradalom voltaképpen közönséges lázadás volt, hiszen a magyar kúria közönséges hazaárulónak nevezte e forrdalom legfőbb vezé­rét: Károlyi Mihályt. 1918 októberében ugyanis rettentő kérdés morült fel: Magyarország a magyaroké maradjon-e, vagy pdig nom? I A nemzet o IragAkús helyzetbon elvesz itotto józan táj ékozéképess égét, valóságos ájulás következett be a magyar lelkekben; s csak igy lehet megérteni' hogy egy törpe kisebbség a kormányt a zűrzavarban magához ragadhatta. E törpo minoritásnak a vádlott volt az egyik vezére, aki az ugynove. zett Nemzeti Tanács elnöke lott. Ez a tanács zavaros közjogi szoropot vitt, körülbelül olyant, mint a francia forradalomban a konsoil. In­nen indult ki tulajdonképpen a forradalom és e tanács nevében, ogy nép­gyűlésen, a vádlott volt az, aki kihirdette a népköztársaságot. /Folyt. köv./KY.

Next

/
Thumbnails
Contents