Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3
1933-10-21 [086]
HOCK JANOS BŰNÜGYE A KIRÁLYI ÍTÉLŐTÁBLÁN. Rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalta a büntetőtörvényszék Törekytanácsa ez év január 19-én azt a nemzetgyaláz ás i port, amelynek vádlottja az úgynevezett emigrációból önként visszatért Hock János volt. A királyi ügyészség négyrendbeli, az 1921 évi 1. törvénycikk 3. szakaszába ütköző, a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség elmén emelt Hock ellen vádat. Az első vádpont a Bécsi Magyar ü jság 1922 augusztus 22-iki számában "Előterjesztés az interparlamentáris konferencia tagjaihoz" cimmel megjelent sajtóközleményt teszi vád tárgyává. A cikket Károlyi Mihály, Jaszi Oszkár, Linder Béla, Hock János és Szende Pál irták alá és a közlemény azt a célt szolgálta, hogy ellenséges fellépésre inditsa a magyar állam ellen a külföldi közvéleményt, vagy valamelyik külföldi hatalmat. A cikket négy idegen nyelvre lefordítva eljuttatták az interparlamentáris konferencia összes tagjainak. A közlemény frázisoktól hemzsegve hangoztatja azokat a mendemondákat, amelyek akkoriban a magyar kormányzattal és a magyar politikai helyzettel kapcsolatban az emigráció köreiben szárnyrakeltek. Rosszindulatú beállításban foglalkozik a nemzetvédelmi törvény egyes szakaszaival, kirivó és hamis szinekkel rajzol meg néhány portrét, azt hangoztatva, hogy Magyarország a Habsburg-restauráclós törekvések "valóságos tüzfészkeT. E vádponttal kapcsolatban Hock János beismerte, hogy a cikket aláirta, de tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy a memorandum elkészítésében nem vett részt. Egyébként is a memorandum az interparlamentáris unió egyetlen tagjához sem jutott el. A memorandumot C3upán mint az i^ynevezett oktéberi kormány volt tagja irta alá és a maga részéről legalább is egyáltalán nem szánta a nyilvánosság elé. Felhatalmazást senkinek sem adott arra, hogy ezt a cikket a sajtóban közzétegye. A második vádpont szerint a Bé esi Magyar Újság 1922 évi egyik számában"Ujévi beköszöntő"cimme1 Hock János aláírásával cikk jelent meg, amelyre vonatkozólag Hock kijelentette, hogy az akkori eszejárásának az megfelelt, ha azonban a cikket nem sorokat kiragadva bírálják el, hanem az egész szöveg tartalmát mérlegelik, ugy szerinte benne n ificsen nemzetgyalázás. Ami az államfő személyének méltat lan megtámadását illeti, ezzel kapcsolatban már régebben töredelmesen beismerte, hogy vétkezett, hibáját jóvá is tette. A "Történelmiftanuls ágok Kossuth Lajos halálának évfordulóján" és az ugyancsak a Becsi Magyar Újságban megjelent másik cikkel kapcsolatban is részint jóhiszeműségével, részint elkövetett hibájának töredelmes beismerésével védekezett.. Hock János. Ami pedig a Chicagói Magyar Tribuneban megjelent cikket illeti, amely miatt in contumatiam évekkel ezelőtt már bűnösnek is mondották ki, azzal Vc-dekerotiipiiO^ Chbos semmi köze nincsen. A cikket nyilván abból a memorandumból vették ki, amelyet az interparlamentáris unió bécsi ülése alkalmából kívántak kiosztani. Hasonlóképpen védekezett az összes többig vádpontokkal szemben, amelyek szerint amerikai lapokban nemzet gyalázó cikkeket irt. Tagadta azt is, hogy az Amerikában tartott beszédeivel a magyar államot becsmérelte volna. A vádlott kihallgatása és különböző külföldi lapok cikkeinek ismertetése után Traeger László dr. királyi ügyész tartotta meg^ vádbeszédét, kérve a vádlott példás megbüntetését. Nagy Vince dr. védő viszont felmentést kért. Az utolsó szó jogán Hock János mondott még elei csukló hangon nagyszabású védőbeszédet, majd pedig a törvényszék éjjel tizenegy óra tájban kihirdette Ítéletét. Eszerint bűnösnek mondotta ki Hock Jánost egyrendbeli nemzetrágalmazás bűntettében és ezért egyévi börtönre, tizévi hivatalvesztésre és politikai jaoga inak ugyanilyen időtartamra való megfosztására itélte. Elrendelte egyúttal a törvényszék, hogy az Ítéletet Hock egyházi felettes hatóságával is közöljék. Tizrendbeli nemzetrágalmazás büntette cimén emelt vád alól azonban a • törvényszék fölmentette a vádlottat. Megállapította a törvényszék, hogy a vádlott igenis tudott a szóbanforgó Memorandum közzétételéről és^az ellen nem emelt szót. A fölmentések azon a cimen történtek, mert részint nem nyert be igazolást, hogj a szóbanforgó cikkeket Hock irta, részint elmondott beszédei csak újságcikkek alapján állnak a törvény szék r endel kezesére és ezért nem volt megállapítható a vádlott bűnössége. /Folyt.köv./ Ma.
