Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3

1933-10-30 [086]

MAGTAR ORSZÁGOS TUD631 Tó Közirat Negyedik kiadás. « . — Budapest, 1933. okté-ber 30. XV. évfolyam, 247. szám, . EGYHÁZI HÍREK SZABÓ IMRE BUDAPESTI REFORMÁTUS ESPERES RENDKÍVÜL ÉRDEKES ELŐADÁSA A SAJTÓRÓL ES IMÁJA A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓKÉRT. ^természetű Magyar földon, protestáns templom falai között még alig hangzott el olyanLploadáa, aminőt a református egyházi élet egyik kiválósága, Ravasz püspök közvetlen munkatársa: S a a b ó Imre budapesti református esperes, fővárosi bizottsági tag tartott vasárnap este a Szilágyi Dezső-téri templomban. Szabó esperes a budai református gyülekezet most folyó, "Magatartásunk reformációja" cimü, reformáció-heti előadássorozatnoctani estjén a sajtóról, s a magyar rof ormátusoknak ebben a kérdésben való jövendő állásfoglalásáról beszélt és érvel, fejtegetéseinek hangszerelése, tájékozottsága és jóindulata a legszélesebb körök érd old őd és ér e teszik érdemessé ezt az előadást. Az ünnepen P u k y Endre dr, f őgondnokkal, a Közigazgatási Bíróság elnökével ólén megjelent a református közélet sok kitűnősége, H a y p á 1 Béla lelkész bevezető imája és bibliaolvasása, C s a'p ó Mária szóló éneke után Szabó Imre esperes ment fel a szószékre, s Így kezdte szavait: - Már husz esztendővel ezelőtt kimondotta Ravas z Lás zló' ' az azóta közhellyé lett Igét: Ha Pál apostol ma élne, újságíró volna,,. Az az egyház, amely ebbe az'országba a hátán hozta be a könyvnyomtató-gépet, az nem lehet el a XX, században sajtó nélkül. De hogyan álljunk meg a rotációs gépek Behemótjal előtt, amelyek megálláa nélkül ontják az ozerszeresré-százezerszeresre felnagyított gondolatot - millió agyvelőbe? Vannak, akik azt mondják, hogy a sajtó annyi bajt, olyan összevisszaságot termel, hogy - nincs szükség reá. Bizonyos, hógy acélidegzetre van szüksége annak, aki a mai időkben talán nem is egy, dft) naponta' több lapot olvas. Mégsem lehet megoldás az, hogy ne olvassunk újságot, - Emlékezzünk arra - folytatja Szabó Imre -/hogy amikor a nyomdász-sztrájk miatt nem jelentek meg az újságok, milyen nyugtalanság fogta el'a lelkeket és - bölcsön - magának a kormánynak kellett gondoskodni arról, hogy szükség-lap tájékoztassa az oSenénye'Től a közönséget•'A modern ember tehát nem lehet el sajtó nélkül, még nyugodt időkben som. Kritikus esztendőkben pedig egyáltalán lehetetlen volna egyensúlyozott társadalmi életet élni egy milliós fővárosban igy,hiszen az ország kl volna szolgáltatva alattomos törekvésdenek. - A sajtó a modern élet lélegzetvétele ós b izonyitsuk-o, hogy lélegzés nélkül nem lohot élni. Az újság egyébként, ha nem vesznek is tudomást róla, akkor is formálja az életet szüntelenül. Ha tehát látom a sajtónak'divinatórlus, de egyben démonikus hatalmát is, mi a megoldás? Az első, hogy meg kell tanulnom újságot olvasni, nagy művészet ez, modern omber ezt nem teheti kritika nélkül. Hosszan beszél a "buliár-sajtóról", amely " - aokazor alantas ösztönökre spekulál, ez még Angliában is a legjobb üzlet". Azután Így folytatja: - Igazságosságot, tisztaságot, objektivitást, erkölcsöt: a nemzet magasabb életérdekoit belevinni a közvéleménybe nagyon nehéz és sokszor "nem kifizetődő", .áldozatokkal kell fentartania magát az ilyen sajtónak."A modem állam helyesen ismerte fel a sajtó jelentősegét, azt, hogy egy nemzet erkölcsi színvonalának emelésében és kialakításában éppen' olyan részt kell vállalnia az államhatalom irányitóinak, mint bármily más, elsőrangú kulturfeladat végzésében/," - Da tudnom kell, hogy egy-egy lap milyen zászlót hord, fel kall ismernem, melyik jár álarcban/ melyik a barátom és melyik az ellenségem. Meg kell ismernünk az uj ha

1 dsereget, az újságírók rétegét egészen közvetlenül. Azelőtt a közvéleményt csupán az isicolák formálták ma jórészt a nevelés erőit is kiragadta* a pedagógia kezéből az újság, - Az újságírónak olVan szent elkötelezessél kell mesterségére felkészülnie, mint a lolkipág ztornakl Hangsúlyozzuk az újságíró felelős sé gét, amikor tudjuk,hogy gondolatait százezer szoroson megsokszozva . szórja ki fogékony lelkek feléi ' ' /Folyt, köv./