Magyar Országos Tudósító, 1933. október/3
1933-10-28 [086]
MAGYAR ORBZÁGOS TUDÓSÍTÓ K ó z i r c t. Tizenharmadik kiadás, iudopoofr, : c okt óbor 28 , fiXV. évfolyam, 246, xzám. /S'r dward. Soylo előadása. Folytatás 1,/ la „ ;td ezután Jugoszláv lá'viszonyait, ha ngóuly ózva, hogy Ilyen r'' ilatt. , mint a szcrbnckj soha egyetlen nemzetnek nom sikerült nomzeti törekvéseit megvalósítani. A tizennégymilliós Jugoszláviánál: ma nagyon sok különféle kisebbsége van, amelyek kormányzása nagy nehézségekét okoz. A hárommillió horvát nyugatcurópai "fejlődésen ment keresztül, mig a szerbek keleti nép maradtak A török uralom árnyékában ós ezőrt nom volt közöttük semmiféle homogenitás. A szerb államférfiak a centralizálástól várták a belső egység megvalósitását ; „ Emiatt ö horvátok panaszkodnak, hogy őket háttérbo szorítják a szerbek javára e Tény az, hogy a 3zcrb államférfiaknak tulnágy volt a hatalmuk^ 03 ez túlságosan érős próbára teszi képességeiket• A helyes megoldás az volna, ha Jugoszlávia különböző részel autonómiát kapnának ós sajátmagukat kormányozhatnák. Nézete szerint Magyarország ls olyah'Jugoszláviát kivan látni, amely bék$B ós megelégedett és szívesen látná, ha az országot szövetségi alapon átszerveznék. Bulgáriára áttérve ismertette az ország önállóságának történetét. Kimutatta azután, hogy néz bt e szerint Bulgáriának Macedóniára irányuló követelése'mcgtámadhátatlan. Macedónia földműves lakossága bolgárnak vallja magát| nyelvben, szokásokban, hagyományókban, néprajzi szempontból bolgár. Átmeneti megoldásnak lég jobb volna, ha jugoszláv lobogó alatt Macedónia önálló kormányt kapna p s a felnövekvő fiatalabb generációra kellene bizni, hogy további sorsát intózho330« Jellemezte ezután aa előadó az egyes balkán államok közötti nyelvi és kulturális ellentéteket, 3 utalt arra, hogy ezek legnagyobb része a _k _l ge bb 9g '•. kérdésekből ored. HÉJ érzi, hogy nem Igazságos emiatiJépi túlságosan elit61 nTVa ^ba 1 kán á llamckaj j hiszon akárhány nagy állam sem tanúsított igazán mólt anyós bánásmódé r, kisebbségeivel. Egyébbiránt megállapítja, hogy- a mai balkáni határok még akkor sem maradhatnak-'.fenn, ha a aac Ódon~kór<?•' ? "toljuk ős utalt egyebek között a'dobrudsai kérdésre, A Dc ruási ólgari gondolkozása, lélektana clfiér a románokétól, A Balkán problómálna?c megoldása rendkívül nehéz. Első kísérletképpen azt ajánlja, hogy minden egyes balkáni népből először jÓ európaiakat neveljenek, s ha ez megtörténik, jobban megértik a helyzetet, s a jobbmegértest a békésebb gondolkodás fogja követni. Európának kötelessége, hogy ismét összehozna a balkáni népeket, amelyeket széttépett a világháború nagy robbanását, A balkáni államoknak meg kell gondolniuk magukat, hogy cl no.. süly ód jenek és jobb barátai legyenek egymásnak. Nem javasol balkán föderációt, mert erre nem alkalmas az idő, do a vezetése • alatt álló bizottság szívósan küzd a balkáni'népek jobb megértéséért, ami bizonyára 'nem káros Magyarországa nézve sem. Reméli, hogy öljön az az ujabb kor, amikor a balkáni népek alkotó'szerepet fognak játszani; 3 a balkáni bizot tságnak éppen az a feladata, hogy ebben segítse őket. Az előadó amikor köszönetet mondott azért, hogy fejtegetéseit a magyar országház történelmi nevezetességű termőben mondhatta el, a , közönség hosszantartó tapssal ünnepelte, Uj A Magyar Külügyi Társaság részéről G r a t z Gusztár monJn dott néhány szóban köszönetet az előadónak ős ezzel a felolvasó ülés vé'/ got ért. /MOT/ K-X E 4 * f '