Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3
1933-09-23 [085]
MAGYAR ORSZAGCS TUDéSITó .'Kézirat.. Második kiad áti Budapest, 1.935. szeptember 23. XV. évfolyam, 216. szám. EGYHÁZI HÍREK 1 /A f "lek-ez otközi helyzet nem rosszabbodott, de nem is javult - mondja Antal Géze református püspök. Folytatás 1. / A kormányv ál ;,oz ás nem okozót ü váitozás: egyházunk és az áe_am közö- ti viszi tekintetében, állapítja meg Antal püspök, majd Így foly tatja: - A kultusztárca történe:tudós, de gyakorlati érzékű forfiu, H e m a n Bálin': kezét 3 kerülő, aki hazánk ujabb történetébei kétségkívül azt a merrycfzödést meríthette, hogy a mohácsi vész óta a magyar szellem ápolásában egyik legfontosabb tényezője volt hazánknak református egyházunk, amely a XVI. századáén clóltságban szenvedő nemzetet ebből az alélts agfc cl felrázva,' nemzeti éle:ünket oly magasra emelte, hogy már a következe század elejével'országunkkal, min; hatalmi tényezővel számoltak a külső hatalmasságok is. • . " ' • I - Heman Bálint eddigi rövid minisztersége- alatt is számos jelét adta az élet köv at élményei iránt való gyakorlati érzékének, amikor egy részt a tankönyvek terén igyekezett letörni az uralkodó drágaságot, s igye*| kez tt l"-hetévé tenni az ország szegény népének is gyermekei taníttatását és tankönyvekkel való ellátásat, másrészt a középfokú oktatás terén olyan-| formokét maajt élett eléptetní, amelyei: megszüntetik az itt az utóbbi ide ben beállott bizonytalanságot, s a középiskola régi célkitűzésének érvénye-*'! sitésével, a köz épi'skolat újra vissza adják valódi rendeltetésének. Megnyug- ; vassal ál tágíthatjuk meg, hogy mindez en törekvéseiben egyházunknak, mint isk oiaf enn. ártónak véleményét ismételten kikérte, s egyházunk állásfoglalása nak tekintett evét el év el tette meg intézkedéseit. - Anyagi téren - fájdalom - az a jóviszóny, amelyben egyhá-v? zunk a kormányba ta 1 omma 1 áll, nem orodrnénvezh311e leré^etobb szükségleteink! megfelelő kielégítését sem, sőt az államháztartás helyzete minden vonalon és igy szükségleteink fedezésénél is, további redukciót tstt szükségessé. Különösen fájdalmas ez lelkészeink és tanítóink szempontjából, akik egyre naryoÜ nehézségekkel kénytelenek megküzd .ni, s akik közül főképpen a gyermekeikit tani: :a te lelkészek és tanítók vannak szánalomraméltö, súlyos helyzetben. A mélyen lecsökkent gabonaárak mellett, természetbeni járandóságuk nem elég* séges arra, hogy gyermekeik taníttatásáról megfelelően tudjanak gondoskodniJ az államtol pedig nem kapják meg azt a segélyt, amelyet állami törvényeink ércelmében teljes összegben meg kellene kapni ok, s iry valósággal a lersu- á lyosabb idők , elé vannak állítva, a kibontakozásnak minden reménye nélkül, Csak általános gazdasági fellendülés enyhíthetne nehé2 helyzetükön, A i'öreky-xncideus — Au«at püspök szerint - komoly tanulságot r:jt a tekint étben, hogy bírói széktől nem szabad hitvallásos k.'rdéoeket olya, módon érinteni, amely egyik vagy mácsik egyház érzékenységét jogai sértheti, Tj sza István emlékének védelmében. A felekezetközi viszony ismertetésének is nagy figyelmet szentel az eg/házfe. Itt - úgymond - talán nem állott elő rosszabbodás, de . nem láthatók, fájdalom, a javulásnak jelei sem, A romhányi esetet kivéve nem.] vol ; olyan mozz a no t, "mely ujabban megzavarta volna' azt a viszonyt, amelynek i G Jg 3 resztyón felekezetek között fennáílania kellene, s amelynek harmonikussá! tételéért Magyarország miniszterelnöke, G ö m t ö s Gyula elismerésromélto J nyíltságra! és őszinteséggel ismételten sorompóba lépett. Sajnos, szűkebb látókörű lelkek még mindig abban találják legfőbb gyönyörűségüket, ha lekinsiny .ik azokat sz érdemeket, amelyeket Ihazai református egyházunk a múltban szeri zot.;, hazánk^fgr-etlensé^-éért és sz.ellemerköicsi fejlődéséért vívott harcaiba I s iekxosinylik azokat a vezetőket, akik ma is ugyanazzal a hazafias lelkesedé \ ' s ®f küzdenek ez ország érdekeiért, amely a XVII. század protestáns nagyjait ! "l"-öltött -. . /Folyt.köv./
