Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3

1933-09-22 [085]

MÜLLER JÁNOS DR. PÉCSI ÜGYVEEET -EGXBÓHABII ffOJÖHÁZRA ÍTÉLTEK. Müller János dr. hatvankilcneéves pécsi ügyvéd neve több pécsi bir°val kapcsolatos ügyei révén vált ismeretessé, Áz idős ügr véd ma a budapesti büntetőtörvényszék Kovács Miklós-tanácsa előtt vádlottként szerepelt, amiatt a feljelentése miatt, amelyet két évvel ezelőtt a pécsi Ítélő­táblához nyújtott be négy pécsi biró ellen. A panasziratban Müller Já­nos dr. Szüts Jenő pécsi törvényszéki tanácselnökről, Varga József dr., Brunner Árpád törvényszéki birákrél és Hármath Jenő dr., -ugyancsak pé­csi járásbir ö ról azt irta, hogy az általa inditott perben vétkes gon­datlanságból való helytelen Ítélkezésben álló fegyelmi vétséget, tör­vénysértést és kötelességszegést követtek el s eljárásukban a jogtalan­kod ó bűnösök pártjára állottak s eljárásuk nem bir°i mérlegelés, hanem birói önkényeskedés volt." A fegyelmi feljelentés - mint Kovács Miklós dr, elnök a mai tárgyaláson az iratokból megállapította - megjárta az illetékes birói fórumoka t és végső fokon a kúria, mérlegelve az alsó­bíróságok vizsgálati eredményét, megállapította, hogy semmiféle mulasz­tás vagy gondatlanság nem terheli a feljelentett birákat és Müller Já­nos dr. vádjai alaptalanok. A négy megvádolt pécsi biró ezekutén fel­hatalmazást kért az • Igazságügyminisz tortS^^Í&dgjyreMtllDlBöt* JShos .ddö dllen haania/*..' . • . • . A minis z­ter a felhatalmazást megadta, mire megindult az eljárás Müller János dr ellen, aki elfogultsági kifogást emelt az egész pécsi törvényszék, il­letve annak tagjai ellen és ilyen előzmények után került ügye a buda­pesti büntető törvénys zék elé. A személyi adatok megállapításánál lei derült, hogy Müller Za­ftos dr. már büntetve volt 1918-ban, felhatalmazásra hivatalból ijldözeu—• dő rágalmazás miatt kilencezer koronára és folyik ellene még egy rá­galma zási ügy, amely azonban még befejezetlen . Az ősz és meglehetősen ogzaltáltan viselkedő ügyvéd terjengős védekezésében azt hangoztatta, hogy a beadványban igazat irt és a valóság bizonyítását felajánlotta. - Háromszor sértették meg a biró urak ügyvédi jogaimat ­mondotta többek között - megpróbáltam becsületemet megvédeni és elég­tételt szerezni, de egyetlen egy alkalommal sem sikerült. - Nem elég próba az önnek, hogy fegyelmi feljelentést tett és a fegyelmi biróság nem állapított meg semmiféle jogsérelmet? - kér­dezte Kovács Miklós dr. elnök. - A fegyelmi biróság nem rendes biróság, - csattant fel Müller dr. hangja - annak Ítélkezése nem bizonyiték rámnézve . Kérem kihallgatni a négy biró urat, azonkivül két másik pécsi biró urat, aki­kot az egyik perben az érdekelt fél szintén megsértett és nem kaptak elégtételt a beadványomban szereplő négy birótól. Kérem beszerezni azokat az iratokat, amelyekben ügyeim szerepelnek éá majd meglét ja a törvényszék, hogy nekem van igazam. Székely Endre dr. királyi ügyész ellenezte a valóság bi­zonyításának elrendelését, mert mint mondotta, az ügyvéd által felso­rolt bizonyítékok nem elégségesek annak igazolására, hogy valóban igazat irt'a fel jelentés ében T Egyébként a fegyelmi eljárás teljesen tisztázta a birákat és fölösleges minden további bizonyitás. A törvényszékül is utasitotta az inditványt s a végzés mi­att Müller János dr. semmisségi panasszal élt. Ezután a perbeszédekre került a sor. Székely Endre dr. királyi ügyész indítványozta a vádlott súlyos'megbüntetését, Müller János dr. és védője felmentő ítéletet k értek, A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét, mely szerint bűnösnek mondotta ki Müller János dr.-t négyrendbeli ha­mis vád vétségében és ezért egyhónapi fogházra, valamint ezer pengő pénz üntetésre itélte. Az itélet ellen ugy a királyi ügyész, mint a vádlott fellebbezést jelentett be. /MOT/Sy.

Next

/
Thumbnails
Contents