Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3
1933-09-30 [085]
MAGYAR ORSZÁGOT TUDÓSÍTÓ 6. törvényszéki kiadás. Budapest,1933. szeptember 3o. r—ZU ETERNIT-MÜVEK. /Folytatás a 4-ik kiad ás hozz / Rendek Ká r oly dr. védő kérdésére Englisch Béla kijelentette,, hogy amikor Czáránnál járt és a szerelési munkák árára vonatkozóan a ján latot tett, akkor Czárán alkudott. - Gregorics nem helyezte el önt állásba? - kérdezte a védő, dc mielőtt a tanú felelhetett volna, az elnök közbeszólt; - Ez nem tartozik ide. Kartschoke Alajos dr. tett fel ezután kérdéséket, majd az elnök szembesítette Englisch Bélát, Holló Istvánnal. A tanú szemébe mod ta Hollónak, hogy az Ő kijelentése szerint Czárán Péter a szerelések után jutalékot kapott. - Én nem mondtam, - felelt a vádlott r Bosszúból beszél a tanú. Szembesítették Ehglischt Klein Mórral is és a tanú szemébe mondta Kleinnek, hegy az Ő utasítására ment ajánlatot tenni Czárán Pé törnek. Utoljára Czárán Pétert szólította fel az elnök. Czárán igy szólt a tanúhoz: - Azt vallotta itt, hogy mint keresztény üldözték. Én, mint keresztény minden este imádkozom, hogy Isten bocsássa m®g önnek, hogy földönfutóvá tett engem és családomat. Az ügyész . kérte a tanú megesketését, a védelem ellenezte s a törvényszék meg is eskette Englisch Bélát a vallomására. A megesketés miatt a védelem semmiségi panaszt jelentett be. Ezután az elnök szünetet rendelt el. /FoLyt. köv./P. — ZU ETERNIT-ÜGY /Folytatás./ Szünet után dr. Zöld Péter Imre ügyvédjelülteti az Eternit volt könyvelőjét hallgatta ki a biróöág. Többek-között ő vezette az Aggteleki-számlát, Az egyes könyvelési tételekre adott felvilágosítást . majd igy folytatta vallomását: - Czárán tanácsos ur be-járt az Eternit irodájába, Többször 1 találkoztam vele. * Elnök: Tudta ön azt, hogy Aggteleki Pál •zárán Péterrel azon os? Tanú: Közhely volt, hogy fzár án ^Péter és Aggteleki Tál ugyaja azon személy. Klóin Mór bevitette ismételten magóhoz a népjóléti, belügyi,Czárán és Aggteleki Pál számlákat, Ez év elején jelenlétemben adott KLein pénzt Czáránnak. Három darab százpengőst és még valamit tiz és hus zpengősökben. Czárán mosolyogva hallgatja a tanú vallomását. Tanú: Egy alkalommal kollégáimmal beszélgettünk és megemli tettem Holló Istvánnak, hogy neki milyen szép fizetése van már, majdnem hatszáz pengő. Nekem reprezentálnom is kell, mondta erre Holló, és amikor érdeklődtem, hogy mit ért ezalatt, igy folytatta Holló: Amit Gregorics kézfogással el tudott intézni, azt Klein kénytelen pénzzel tenni, mert ő zsidó ember és vele a tanácsos urak nem ülnek le barátk ózni. Az elnök Holló Istvánt szólítja maga elé és megkérdezi, mit szól ehhez a vallomáshoz, - Első szótól az utolsóig valótlan. Ilyen lei jelentéseket nem tettem, - mondja határozott hangon Holló, - Én pedig becsületszóval is megerősítem,, hogy igy történt - szól a tanú. - Itt nem a becsületszóról van szó, hanem a vallomás ara esküt kell tenni, - jegyzi meg az elnök. - Tudhatta-e Czárán Péter, hogy jutalékot könyvelnek el? Tanú: Czárán Péternek az Aggteleki Pál-számla ismetelten a kezében volt, megmutattam neki. /Folyt.köv./ P.
