Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3
1933-09-30 [085]
A MAGYAR KIRÁLYI EGYETEMI NYOMDA. RÁGALMAZÁSI PERE A PÉNZÜGYI HÍRLAP ELLEN. A Pénzügyi Hirlap mult év december 28-iki számában "Karácsonyi kincsecskéért könyvecskéket kínál könyvesboltocska" cimen «ikk jo lent meg, amely nek tartalma miatt a királyi egyetemi nyomda sajtó utjai elkövetett rá galmazás-es becsületsértés vétsége cimén f öl jel eatést't ott. A felelősséget Bácz Vilmos dr., a lap szerkesztője vállalta el, akinek ügyében ma tartott tárgyalást a Méhes-tanács. A tárgyaié megnyitása után az el" n ck ismertette az inkriminált cikket, amelynek lényege az, hogy az egyetemi nyomda egy lexikonnal kapcsolatosan ujat hirdetett és elavultat szállitott, amellyel az üzleti tisztességbe ütköző cselekményt követett el, Rácz Vilmos dr . tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy a cikkért - szokása szerint - csak kezd 1 ben vállalta el a sajtójogi felelősséget, mikor aztán megállapította, hogy'ki a cikk szerzője, azt jelentette be. Szerinte a cikkir 0 Vajda Ferenc, A törvényszék nem hozott a sajtóperben Ítéletet , hanem ugy határozott, hogy elrendeli a vizsgálatot annak megállapítása végett, hogy tulajdonképpen ki is irta a szobanforgó cikket. A vizsgálat során kl fogják hallgatni a szerkesztőség tagjait és az egész nyomdas zemélyzotet. /MOT/ Ma. AZ ETERNIT-ÜGY SZOMBATI TÁRGYALÁSA. Szombaton reggel fél tlz óra tájban nyitotta meg Pat ay István dr,, a büntetőtörvényszék másodelnöke az Eternit-ügy tárgyalását. Elsőnek Bresztoyszky Béla dr. műegyetemi tanárt hallgatták ki. A professzor az , elnök kérdéseire elmondotta, hogy az Eterni-cs övek elstrendüek s nagyon örült, amikor ilyen gyárat létositettek Magyarországon. Rohringer Sándor, műegyetemi tanár, szintén az Eternit-csövekről vallott^ kifejtette a csövek előnyeit a szerinte vizvozoték épitésénél körülbelül negyven százalékot lehet megtakar itan i t Ö is az Eternit-csöveké t dic serte, Knuth Károly mérnök Ugyanc3 ak arról vallott, hogy az Eternit-csövek nagyon használhatók", megtakarítást lehet velük elérni s az olnök kérdésére ki jel entet te > hogy rezsiköltséget kisebb cégek 7o, nagyobb cég loo12o százalékot számithat fel a szerelésnél. Szerinte a gyárnak joga volt szerelni, ha nem is volt iparengedélye. Prónay Sándor hódmozőyrás ár helyi kútfúró, aki Kocelen a szerelési munkát végezte, arról vallott, kogy nyomáspróbát végeztek. Kaibach Antal kútfúró, aki az ukki szerelést vállalta, elmondta, hogy az Etermit egy szőre lője ta nitotta bo őket a csövek lerakására és hogy ők is végeztek nyomáspróba. . A vizvozoték jól működött. Rádi István nyugalmazott műszaki tanácsos arról vallott, hogy Czárán Péter még a szerelések megkezdése előtt emiitette néki, hogy a szerelési munkálatokat lehetőleg házilag próbálja majd elkészíttetni, még pedig ugy, hogy az ogyos helyeken lévő szakembereket megtaníttatja az ilyen szerelési munkákra is. Heiligermann Antal és Szántó József nyorg os ujf a lui gyári munkások arról tettek vallomást, hogy azállitás előtt a csöveket mindig nyomáspróbának tették ki. Ezután az elnök felolvasta Kovács Ödön gépészmérnöknek egy, ;z Eternit-müvekhez intézett levelét, amelybon azt irta, hogy nem találta meg a számításait, amikor annyiért vállalt szerelést, mint amonynyiért az Eternit. A következő tanú Englisch Béla, az Etomit-müvek ,-lbocs á jtot t tisztviselője volt. Az elnök kérdésére elmondotta, hogy Elein Mór igazgató mondott fel neki. - Miért mondtak fel önnek? - kérdezte az elnöki - Klein igazgató urat személyi antipátia vezette irányomban,. '.. ngzot t a válasz. - Es miért? - Azért, mert ón keresztény vagyok. Az én erkölcsi érzékem nem fér összo egy kereskedelmi vállalat elveivel. En kérem a MAC-nsk tagja vagyok és Klein igazgató ur bűnül tudta be nékem az én nacionalizmusomat. A cég legtöbb alkalmazottja zsidó, én pedig kereszt ény vagyok. - Hány százaléka izraelita a cég alkalmazottainak? - kérdezte az elnök. - Ugy láttam, hogy az alkalmazottak nagy része keresztény. /Folyt.köv./ P.
