Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3

1933-09-29 [085]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDSSITO 11. törvényszéki kiadás, Budapest, 1933. szeptember 29, —-ZU ETERNIT-MÜVEK. /Folytatása a lo-ik kiadáshoz,/ PÉlután fél 5 órakor nyitotta meg Patay István dr, a bünte­tőtörvónyszék másodelnöke a folytatólagos tárgyalást. Elsőnek Gara Kál­mánt, az Eternit iroda szolga ját hallgatta ki. Az elnök kérdéseire el­mondotta., hogy Czárán Pétert többizben látta az Eternit irodájában, ahol Gregorics Emillel, Klein Mórral és Holló Istvánnal beszélt, - Nem küldték önt pénzért olyankor, amikor Czárán ott volt? - Nem kérem. Báró Orczy Miklós az Eternit-müvek cégvezetője volt a kö­vetkező tanu. Elmondta, hogy tudott az Aggteleki Pál féle számla fel­fektetéséről, de nem kérdezte, hogy ez kinek a számlája, Arr°l is tu­dott, hogy Czárán kölcsönt kapott a cégtől és látta azt a bekebelezé­si nyilatkozatot, melyet a kölcsönről készitettek. Egy alkalommal Klein igazgató elutazása előtt utasitotta őt, hogy abban az esetben, ha Czárán jelentkezik, fizessen ki néki bizonyos összeget. Hogy mit fizetett lei, azt pontosan nem tudja, 1000-1200 pengőt, Klein mondta neki, hogy kölcsönt igért Czáránnak. - Adott elismervényt a pénzről Czárán? - Nem. Én tettem bont a kasszába. Az elnök felmutatott egy könyvelési ivet, mely szerint nem 1000 penget hanem 15oo pengőt könyveltek el s a tanu megjegyezte: - Lehetséges, hogy Klein igazgató ur korábban adott 5oo pen­gőt Czáránnak és ezt együtt könyveitette el. - Nem nérdezte Czárántól, hogy mire kapja a pénzt? - Nem kérdeztem, Klein igazgató ur engem utasitott és én a parancsát teljesitottem. Kaufmann Jenő,a cég főkönyvelője könyveléstcchnikai dolgok­ról tett hosszadalmasan vallomást, az elnök felhívására egymásután ol­vasta fel azokat a tételeket a különböző könyvekből, amelyekét Aggtele­ki Pál kontójának javára irtak. Az egyik bejegyzésnél "előleg az ukki munkára" beirás olvasható s erre vonatkozóan a könyvelő kijelentette: - Ez "figyelmeztetés a könyveloségnek, hogy errs^vonatkozóan kjsőbb intézkedés fog jönni. Az elnöknek arra ak érdesére, hogy nem tünt-e fel az, hogy Czárán Eéter és Aggteleki Pál egy személy, igy válaszolt: - A könyvekből kiderült, hogy valami összefüggés van. Ezután arról vallott, hogy engedményt a viszonteladók kaptkk, közületeiének nem adtak engedményt, mert tapasztalatból tudták, hogy ilyen szállításoknál kerekösszeggel kell pályázni, mert utólag nem szá­mithatják fel a szállitást, csomagolást és az egyéb apróbb kiadásokat. Kijelentette, hogy nem tud arról, vájjon Czárán jutalékot kapott volna, A kölcsönről tudott. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miért nem szá­mítottak a kölcsönb-tán kamatot,igy válaszolt: - Mi nem vagyunk bank, A kamatot kés odcLmes fizetés alkalmá­val, a fizetéskor szoktuk felszámitani. - A rendőrségen azt vallotta, hogy elnézésből nem számítot­tak kamatot. - Ezt ugy értettem, hogy szokásból * /?/. A tanu a továbbiakban részletesen elmagyarázza, hogy tisztán könyvelés technikai okokból k-zelték az Aggteleki féle számlát juta lék­tételként. Már befejezte az elnök Kaufmann Jenő kihallgatását, a tanu már el is távozott, amikor az elnök intézkedett, hogy visszahívják. Ek­kor még ezt a kérdést intézte hozzá: - Amig Gregorics a vállalatnál volt, a csőosztály ügyei fe­lett rajtakivül még ki diszponált? - Gregorics - hangzik a válasz - szinte féltékenyen őrködött azon, hogy a csőoszttéLy ügyeibe senki más bele ne szólhasson, az intéz­kedés és a diszpozíció, sót a tárgy.1 ások jogát is kizárólag saját ma­gának ártotta fenn. / A következő tanu Baitz Andor, az Eternit-müvek exp'ediciós^ osztályának tisztviselője, aki az elnök kérdéseire hosszasan magyaráz­gatja, miképpen történt a vállalatnál a rendelések ellenértékének ki­számítása, illetve számlázása.

Next

/
Thumbnails
Contents