Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/3

1933-09-28 [085]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Második kiadása Budapest, 193.3. sz eptomb er 28. XV.évf olyan 233 JI -záití*. EGYHÁZI HÍREK /A bányai evangélikus egyház kerülőt közgyűlése. Folyta t á s.t./ Nagy figyeled, közben kezdett báfratalcc j elenté sének felolvasása-,; ba R a f f a y Sándor dr. püspök-elnök. Megemlékezik Jézus Krisztus vált-v^B oagyhalálának ezerkilencszázadik évfordulójáról: "jézus Rognum Christianummá akarta változtatni az egész világot", mondja a püspök, azután jelenti, hogy "az Evangélium hősé;, Luther Már ;ont négyszázötven évvel ezelőtt küldt:•• Is az Isten, hogy legyen a földön a jézus! igazságok bátor szószólója, diadalmas képviselője" . "A -kor esz-: bizonyság tevés befejezője, ez a bölcső ped lg b iz ony s ág tevés indi tója," - Világalakulás induló zaja dübörög már óvok óta körülöttünk, s mi azt a törhet étlen hitet ;áplájuk, hogy o végzetes fordulatból, amelynek örvénylő krv-' r^ árában korszakok halnak és korszakok születnek, az Evangélium az igyedflll mozditha ;a tlan í'unde.manaum, amelyen megállhatunk és amely r: uj jövendőké; építhetünk, - A politika nem kenyerünk ugyan, folytatja Raffay püspök, de mert Nóm tor szagban a politikai és az agyházi élet egy—vágányra került, lehe; clen, hogy a politikának egyházi térre való átlendülését szóvá ne tegyük. Az egyház és az állam összeolvasztása a. történelem tanúsága szerint mindig és mindenütt egészségtelen volt. Az ilyen viszonyból vagy- az egyik,vagy a másik fél húzta : rövidebbet. Mindig az a leghelyesebb, ha az állam és az :

gyház a szerető t ás ;vérek viszonyában áll egymásjmell att: az állam védelmet biztosit az egyháznak, az egyház pedig támogatást; nyújt az államnak,hogy közös céljukat: az együttélés nyugalma; és az állampolgároknak, úgyis,mint egyház aggoknak, békés munkáját és haladását biztosítsák.Németor ssgban az állán most az evangélikus egyház életébe erőszakosan belenyúl':.. - T<5a térfalai értékeit és hitvallásos örökségét azonban érintetlenül hagyta, «oek- a-'külső szerv .zotét változtatta meg. Ezt a változtatást az állam vezetői, a nemzet fennmaradása és a nép nemzeti és erkölcsi öntudatára való ébresztése végett, m. előzhetetlennek tartotta. Az evangéliumi egyh áznak huszonhat önálló közpon: jávai egyezkedni ugyanis nehézkes,egységre •ju ni kérdéses, bele és tenne egyező közvéleményt teremteni lehetet len.Egy nemzet éJ.otéíiek átformálásánál pedig az állam nem nélkülözheti az egyház köBremunkálását, sőt ha nélkülözni akarná is, rajtavesztene. Mert az egyház erköicsösitó, rendtartó és népet-v .-zérlő munkaj árr. feltétlenül szüksége van. De hogyan támaszkodj ék olyan egyházra, amely részeikre van szakadozva,amelyben egymástól eltérő, sőt egymással viaskodó céltüzések vannak? Ahol a tekintélyekot máról-holnepre letörhetik és a célokat hangulatonként váltogathatják! Az állam csak ol" an egyházra ;ánaszkodhatik, amelyben megvan az egységes c-éltüzés, ez egyező akarat, a. mindenkire kötelező erkölcöi törvény és a törvények végrehajtásának mindenki által elismert birtoklója. - Ez az elgondolás vezette a német nép mai v ,-zérei ;,amikor az önálló tartományi egyházakra tagolt evangéliumi hiveket egységes német nemzeti egyháztan kívánta tömöríteni. Oft mindenki azt hiszi -"és ebben nekünk sincs okunk kételkedni, - hogy ez az átalakítás a. német evangélikus egyháznak hatalmas erőt ád, a szervezetéten kétségtelenül erősett, 'hadviselését en rugalmasabb, alkalmazkodásában gyakorlottabb római ka. tholikus egyházzal szemben. - Kétség elen,hogy ennek az átalakításnak vannak ma még nem • tisztázott és ki ne: próbált részletei is, de az is kétség tele n,hogy a német evangéliumi egyházban uj reformáció indult mog • Én, úgymond Raffay Sándor, nem^féltem az Evangéliumot c német nép kezében és szivében,mert ezt a. néj4t a négyszázötven évvel ezelőtt megmozdult bölcső és az ezerkilencszáz évvel ezelőtt fele.1 ütött Kereszt örökre elkötelezte az Evangélium szolgálatára és képviseletére, - Ez a. kötelezés pedig: nekünk is szól. Senkisem mondhat ja, hogy ma nincsenek meg e törvény által biztosított lehetőségek az egyházba, n roj lő valláserkölcsi erők teljes kifejtésére és szabad érvényesitésére.Mégis fájdalommal kell meg álla p it anom,h ogy országunkban az államhatalom részéről még mindig nem kapjuk meg azt a segítséget és támogatást,amelyre az egyházunkban N /foK't. köv./ •