Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/2

1933-09-20 [048]

A TÖRVÉNYSZÉK NEM TILTOTTA EL EITTEE KALMAKNÉT VOLT F..RJE NEVÉNEK VISELÉSÉTŐL. Annakidején, amikor Ruttkay Gábor tragikus'halála ut an gyilkosa ág bün­tette cimén megindult Littke Kálmanné ellen a bűnvádi eljárás, volt férje, Lit tke Kálmán vezérigazgató keresettel fordult a királyi t orvéi.; T--­székhez, amelyben kérte, hogy tiltsa el volt feleségót neve viselésétől,. Keresetében elmondotta, hogy a válopörük befejezése után itéletileg jo­gosult volt elvált felesége, hogy a Littke Kálmanné nevet használja, az ellene megindított bűnvádi eljárás során azonban olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyektől szerinte megállapítható, hogy volt felesége botrányos erkölcsi életet élt, ezért tehát érdemtelen volt férje nevé­nek viselésére, A keresettel szembon Littke Kálmanné Balogh N. Imre dr. 'ügyvéd utján annak elutasítását kérte és részletes beadványban fejte­gette azt, hogy Littke Kálmánná élete nem közbotrányt okozó s errevonat-* kozólag vele szemben sermiféle terhelő adat fel nem merült. Ridly István dr. tanácselnök már hosszabb idő óta foglalko­zott ez ügggel, beszerezve többek között Littkené bűnügyének iratait is. Ma hirdette ki az tan a tanácselnök a törvénysz ék Íteletét, amely sze­rint Littke Kálmánt keresetével e3 utasít ja ,Az indokolás szerint a tör­vényszék nem tapasztalt Littkené részéről olyan magatartást,, amely alka] ­mas volna annak megállapítására, hogy érdemtelenné vált volt férje nevé­nek viselésére. /MOT/MA. -— ZU BESTIÁLIS GYERMEKGáTIIk OSS '.G. /Folytatás a 6-ik kiadáshoz./ megtiltotta, hogy leányán segíteni merészeljen. Amint megállapították, az orvosságot is esák utólag, a gyermek halála után csin^áltatta meg a patikában. Az egri törvényszék előtt a vádlott beismerte a szörny'' bűncselekményt s azzal védekezett, rogy a háború óta rendkívüli mérték"' idegességben szenved, nem tudott aludni a gyermeks ir ás miatt s ezért te­le lodött meg benne a terv, hogy gyeroekét elpussztit ja. A leánygyermeke] iránt különben is megmagyarázhatatlan gyűlöletet érzett, amit még a s; 1 oi házból hozott magával, ahol számos leány te s tv ár e miatt, már gyerm. .­korában is sokat kellett tűrnie. A lefolytatott bizonyitó eljárás ter­helő adatai alapján az egri törvényszék Kakuk Andrást gyilkossá': bünte­tőért 15 évi fegyházra Ítélte. A bir óság meg állapit oth a vadállatias kegyetlenséget, de a vádlott orvosilag igazolt degeneralts ágára való tekintettel alkalmazta a büntetés kimérésénei a C-2-ik enyhitöszak szt , A tábla Kállay tanácsa azonban a mai napon megtartott fel­lebbviteli főtárgyaláson, a közvádló és a közved ő felszólalása után Ka­kuk András büntetését életfogytiglani fegyházra súlyosbította. A tábla csupán a 01-ik enyhítés z akt szt alkalmazta a vádlott javára. A tábla Íté­letében a közvádasa a vádlott megynugodtak s csupán a közvédő jelentett be semmis égi panaszt. /MOT/KY.

Next

/
Thumbnails
Contents