Magyar Országos Tudósító, 1933. szeptember/2
1933-09-19 [048]
HATHÓNAPI FOGHÁZRA IT ' XTEK ÜGY KÖMÜVESSEGJ DET GONDATLAN EMBEROLLSÉfl'A Mult ev decemberében a Fehorváry ut 88 szamu haz III. emeletén tatarozasi munka folyt s eközben az eg:*ik „llvanydeszka kettétört és a rajta dolgozó munkások lezuhantak. Varga János kőművest holtan húzták ki a kőtörmelékek alól, Bukovics József napszamos pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A halálos szerencsétlenség miatt bűnvádi oljará3 indult Vitéz Lukoy Emil, éoitomester, a ja vitás 4 munkák vezetője és Simkó Tibor kőműves segea,j^§ki az ügyészség vádirata szerint nem elég gondos _ s iggal végezte az állványozási munkákat, az épitdmester padig azért került vád alá, mert - amint a vádirat megállapítja - nem szakképzett állványozóval végeztette az állványozást. A kir. ügy e sz s ég mindkettőjük ellen gondatlanság által okozott emberei s vétsége és súlyos testisertés vétsége cimen adott ki vádiratot. Ma tárgyalta az ügyet a büntetotörvényszék Lányi tanácsa. Lukoy Emil azzal védekezett, hogy semmifele gondatlanság nem terheli, az állványozási munkát rendszerint Simkó végzi, aki mindig gondosan járt el. Simkó Tibor azt adta ele védekezésül, hogy az állványozási deszkáikat maguk a munkasok válogatták ki, ő ellenőrizte, hogy ép deszkákat hordj nak fel a III. emeletre. A, kérdéses deszka látszatra teljesen ep volt, belső korhad ás miatt tört ketté a munkasok alatt. Több tanút hallgattak ki,5 az egyik tanú azt adta elő, hogy amikor megtöirtért a szerencsétlenség Simkó arra akarta rabeszelni, hogy vallja azt, hogy a malteros ládát erősen rádobták a deszkára s ezért tört ketté. A szakértő véleménye után vitéz Jónás Sámuel dr. ügyészségi alelnök es a védők szólaltak fel, majd a törvényszék Íteletében csak Simkó Tibor bűnösségét állapította meg, akit a vádiratban meghatározott cs elekmeny ért hathönapif oghaábunt etésre itelt, vitéz Lukoy Emilt az ellene emelt vad alól felmentette. Az indokolás szerint Simkót súlyos gondatlansa: terheli, de az epitésivállalkozó nem felelős a katasztrófáért. Az Ítélet nem jogerös.' /MOT/SY . ZU TISZA K.diM NT ERI RAZZIA, /Folytatás a 4-ik kiadáshoz./ - Annakide jén azért nem beszéltem erről, mert még mindig szédült a fejem és a rendőrségen lévén, féltem, - mondja, válaszában a gimnazista. Aztán folytatólag előadja, hogy valaki hátulról pokrócot dobott a fejére, földre teper ték, rátérdeltek és valamilyen tömör gumitárggyal összeverték. Hogy ki dobta a fejére a pokrócot és ki verte meg, azt nem tudja, de a gumidarabot később Somogyi kezében látta. Weisz Livia kihallgatására került ezutái a sor. A tizenhárom éves kislány elmondotta, hogy egy barátnőjétől jövet találkozott Horváthhal, aki elkísérte ót. A Rékóczi-ut és Konyérmezo-utca sarkán nagytömeg csoportosult és amikor Ők ott elmentek, egy kopottruhes civilember hirtelen megfogta az o kezét. Horváth igyekezett lefejteni az idegennek a kezét és amikor ő felszabadult, átszaladt a másik oldalra. Az illető azonban utána jött, megfogta és magával húzta. Ö közben leesett a földre, a civilembor azonban az utcán húzta végig. Az elnök kérdésére, hogy nem mondta-e az illető, hogy ő rendőr, a kislány azt felelte, hogy semmit ilyet nom mondott. Amikor az őrszobára kisérték, látta Horváth ^oltánt is, akit szintén odahoztak. Horvéthnak olyan két pofot adtak, hogy leesett az ágyra. Később tudta meg, hogy Somogyi ütötte meg Horváthot. Horváthot aztán a szomszéd szobába vitték, hallotta, amint kétségbeesetten kiabál és látta, amint pokrócot dobtak rá és gumibottal verik. Somogyi bt is két izbon arculütötte. Amikor az utcán kisérték az örszoba felé, találkozott több iskola társnőjével, ezeknek odakiáltotta, hogy értesítsék édesanyját. Az anyja nom sokkal azután meg is jött és látva szörnyű állapotát, vizesborogatást tett arcára. A leány vallomás ára Somogyi ki ja lonte tte, hogy sz nem f^lel meg a valóságnak-^ Weisz Livia azonban szemébe mondta neki, hogy ót valóban bántalmazta.. Weisz ^ivia kihallgatása után az orvosi látleletet ismertette az elnök.. Eszerint arcán, térdén szenvedett sérüléseket,amelyek nyolc belül gyógyultak. /Folyt.köv./ Ma..