Magyar Országos Tudósító, 1933. július/2
1933-07-20 [081]
A 30RÜK&.RI-UTI MÁKONYOS RABLÓ ÜGYE A KÚRIA. ELŐTT. Barna v ondol többszörösei* bún be oett bútor fényező amikor hosszú .fogság, után kiszabadult, kenyérkereset után nézett .A hossz*? börtönbüntetés .?zónban nem volt javito hatású és megint csak bűnös utón szerzett pénz t .Sógorává 1,Horváth Jánossal Kispesten a"Maszlagos redöszircm" nevű, növényből .főzetőt készített, melyről tudta, hogy altató hatása van. Növény és gyógyszertani könyveket taaulmányozot t, sőt, a főzetőt saját magán is kipróbálta, hogy mennyit kell bevenni,amig az il otö öntudat1 an állapotba kerül. Ezzel a főzettél indult el azután, hogy ravasz ma don áldozatait lobb elbódítsa, s azután mindenafifol kifossza. • A soroksári-utón - mint még emlékezetes - megszólította a kocsisokat és a kísérőket, velük üzleti ürüggyel szoba ereszkedett. Összebarátkozott velük s azután beszélgetés közben vendéglőbe invitál •• ía Őket. A kiszemelt áldozatokat borral kínálta meg, s észrevétlenül beleöntött a " pohárba az altató italbél. Amikor az áldozat feje kábultan lehanyatlott, kifosztotta. Előfordult olyan eset ls,amikor a fosztott ember, akit Barna Vendel a kocsijára visszavitt, a kocsin tovább aludt, de Ba r na ezzel n en törődött, * teljes n magára hagyta,, ugy, hogy a lovak az alvó emberrel maguktól hazamentek. Amikor a koe. befordult az udvaron, megállapították, hogy a kocsi gazdája mérgezésnek esett áldozatul. Az eset után világossá vált a hatóságok előtt, hor a gyakori rablásokat, milyen k rülmények között követték el. Kézrekerült Barna Vendel, aki ellen az ügyészség ti zenné y e rendbeli altatással el követett rablás és 13 rendbeli "egész'ségrontás büntette miatt emelt ellene váüat. A pestvidéki törvényaék Barna társi nak, Horváth Jánosnak büntetését egyévi és hathónapi $örtönben ál apitotta meg, s ez az Ítélet jogerős is lett .Barna Vendelt pedig ossz ebüncetésül a törvényszék szigorított dologházba utalta, melynek légre visebb tartamát 15 évben ál api tóttá meg. Ba r na felebezett az itélét ellen, s a tábla helybenhagyta a dologházas büntetés t,do annak legrövidebb tartamát Ifi évben álla p itotta meg. A bejelenté tt semmiségi panaszok folytán ma foglal, kőzett az üggyel a leír la s züneti Sélley -tanácsa, A kúria azonban hosszas tanácskozás után sem hozó bc hat ározatot a mákonyos rabló ügyé bon, ha nem az üg"et a kúria rendes tanácsa elé utalta . /ilOT/ H. A SZüIíESZN ( 1 EUNE. Érdekes Ítéletben ál apitot a meg a kúria Polgár -tanácsa, hogy büntetőjogi szempontból mikor kezdődik sz emberi élet és mikor követhet el valaki"élelpusztító cselekményt." Az eset,melybon a kúria ezt a nemmindennapi problémát a kúria eldöntötte, a következő: Egy szülésznő nem hivött kellő időben orvost, gagy hogy ennek következtében az egyébkén t életképes születendő gyermek elpusztult. Gondatlan emberölés vétségében mondták ki bűnösnek az aldóbiróságok i szülésznőt s háromhónapi fogházra Ítélték. Semmis égi panasz folytán foglalkozott a kúria végsofokon az üg,yel és helybenhagyta az Ítélet: a következő érdekes incb kolá ssal: " A kúria azt vette vizsgálat alá, hogy ha az élö és életképes lény a szülés alatt,de annak befejezése el öt t hal meg,akkor a lény az emberelés vétségének tárgya-eS A vádlott szülésznő ugyanis az adott esetben azzal védekezett, hogy az emberi élet a születéssel kezdődik, ebben az esetben pedig a gyermek még a szülés befejezése előtt halt meg. A kúria ugy találta, hogy ily sn csatben is elkövethető az emberölés vétsége. Igaz ugyan - szól az i ndokolás - hogy a tmagyaj 1 ® magánjog szerint az emberi élet a szülés befejezésétói kezdődik és cz az orvosi tudomány megállapítása szerint az újszülött lélegzésével álj be, azonban-ez a büntetőjog szempontjából nem fogadhat 1-' el. /folytatás következik, / H.
