Magyar Országos Tudósító, 1933. július/2
1933-07-19 [081]
k GOTO3KAS3Z0NY TRAGÉDIÁJA. Valósággal a görög sorstr agediákhoz hasonló sors jutott osztályrész; az alig ti zenhatéves fejermegyei cecohart-pus zt ai Farkas E tolnék, mintáz ma á tábla Keres ztessy-tanács a előtt magtartott tárgyajfeon kii érült. Gyilkossággal vádolta a székesfehérvári ügyészség Farkas Etelt azért, mert a vád szerint kendevei megfojtotta gyermeket. A székesfehérvári törvényszék szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondotta ki bunősnek a fiatal asszonyt és ezért csupaa egyévi börtönbüntetésre itelte. A megrendítő eset előzményeit az itelet indokolása a következőkben mondja el: Az alig tizenhatéves Farkas Etel férjével, Mérges Mihállyal 193O-ban kötött házasságot. A fiatalasszony szülei, de különösen az apja nem akart beleegyezni abba, hogy a leánya Mérges ^ihalyhoz menjen feleségül, mert tul fiatalnál: tartotta leányát a házassághoz. Minthogv '•. z ónban meggyőződött arr°l, hogy a fiatalok ne gyon szeretik egymást es különösen azért, mert a leányán.ak a vőlegénye kijelentette, hogy amennyiben nem adja hozzá feleségül a lén at, Öngyilkos lesz , beleegyezett a házasságba. A fiatal férj az alig tizenhatéves feleséget szülei hazába vitte es ott a szüleivel közös .szobában volt a lakása. De a házasság boldogsága csak nagyon rövid ideig tartott, mert a fiatalok közti harmOniát csakhamar megbontotta a szülök beavatkozása. A szülők ugyanis meg a házasság kötése előtt a vagyoni viszonyokat rendező moringlevélben megállapodtak es az Így kikötött vagyonjogi kérdéseken csakhamar összevesztek. De megbontotta a fiatalok boldogságát az iss, hogy a fiatal asszony rövid idő múlva áldott állapotba került és a vele együtt laké aayöc minden aron arra akarta rávenni, hogy leendő gyermekétől sz abadul jen meg. A fiatal asszony sírva tiltakozott ez ellen a kivansag öllen és minthogy ennek nem akart eleget tenni, pokollá vált az élete. A csaknem gyermokasszony sirva ment haza a szüleihez, elpanaszolta nekik sorsát, majd pedig azok tanács ara férjének ki jelentet te ,hogy csak az esetben hajland 0 vele együtt tovább élni, ha külön lakásba költöznek. Vett is külön lakást a fiatal ferj, de itt sem élhettek azonban boldogságban, mert a f^rj tovább is odahaza a szüleinél dolgozott, haza •Menni is csak a legritkább esetben ment, felesége elől az éléskamra kulcsait eldugta s-azt ajánlotta neki, hogy ne is főzzön, hanem egyen otthon a szüleinél, . A férfi zülei ezután is tovíbb bujtogatták fiukat felesege ellen. A férfi viselkedése kiszámíthatatlanná is valt, minden bajért, kellemetlenségért a feleseget okolta, állandóan szidalmazta, sót igen eyakrar. minden különösebb ok n elkel meg is verte. A vádlott anyósa és apósa sem titkoltak, hogy gyűlölik a menyüket. A v sáron fennen hangoztattál:, hogy ha - hazamegy, vagy megszöktetik tőle a férjét, vagy kitiporják az életét. Ilyen rettenetes gyötrelmek után határozta el magát a gyerokt ss zony _ ; atyjának tanácsára, hogy férjét heromhona pi együttélés ut n oir.agy ja és a szüleihez leöltözik. A szülei házánál élt ezután, férjétől külön valtán, több mint egy esztendeig. A különélés alatt született meg a gyermeke Is. Midőn a gyermek héthónapos lett / Mérges Mihály ós szülei mégis üzengetni kezdtek a vádlottnak, hogy térjen vissza a férjéhez és felejtse el a történteket. A férj is kezdett utánajárni, az utcán találkozott vele, hazakiserve kiengesztelni igyekezett, tőle és a szüleitől bocsánatot kért és kérte, hogv ' t őr jen hozzá vissza. A vádlott, aki férjet meg mindig nagyon szerette, atyja ellenzésére kijelentette, hogy visszatér férjéhez. Férje ekkor is met aaüloi lek s.axpa vitte .ád okkor, sem változott meg az előbbi helyzűstb. A vádlott rerje najanai fogva ráncigálta ki az ágyából a fiatal asszon mikor hazajött es látta, hogy az állatok nincsenek megetetve. Ilyen körülmények között született meg a vádlottnak második gyermeke. /Folyt.köv./ H.
