Magyar Országos Tudósító, 1933. június/3
1933-06-23 [079]
AZ OIÍGS IGAZGAT ÓV AL/iSZTMÁNY^ 1LÉSS. /A tudósítás első része,Somssich gróf és Gömbös miniszterelnök beszédei a 11. I. I. kiadásaiban./ Gömbös Gyula miniszterálnok beszedőnek befejezése után a gyűlést ötpercro fclfüggocztcttékf majd S z é k á c s Elemér elnökiéoévol folytatódott az OKGE közgyűlése. A tárgysorozaton szerepelt a-mezőgazdasági munkaidő nemzetközi szabályozás ának'kérdése, s ezzel kapcsolatosan M u t s c h e n b a c h c r Emil dr. igazgató kifejtette, hogy a mezőgazdasági munkaidőt nom lehet az ipari munkaidővel párhuzamba vonni és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mezőgazdasági munkaidő szabályozásának kérdését a leghelyesebb volna teljesen kikapcsolni. M a 1 c o m c s G-yula báró arra hivta fel a figyelmet, hogy statioztikai kimutatást kellene kóozitoni a mezőgazdasági munkanélkül iségről, majd a munkaügyi bizottságban való képviooltctésro utalt. S z i g e t h y Pál szerint a munkaügyi oizottoágba való bekapcsolódás veszedolmcs, mert ezt a bizottságot mint szocialista intézményt Í3morik. Már egyszer beleestünk a munkaügyi bizottságnak ogyik ránknézve rendkívül kedvezőtlen Intézkedésébe, Székács Elemér kifejtette, hogy a munkaügyi hivatallal a magyar gazdaközönoóg és a magyar mezőgazdasági érdekképviseletek nem óhajtják^ az Összeköttetést fentartanl, Bojolontctto, hogy a munkanélküliségről készül statisztikai felvétel. Ezután Unta c h e n b a c h e r Emil számolt be a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről az ujabb mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és korr/myintézkodéoolcről, úgyszintén a londoni világgazdasági értekezlet és a bukaresti agrárkonferencia munkájáról, A londoni gazdasági konferencián nagy nehézségeket kellett áthidalni, hiszen a mezőgazdasági államok sorában olyan államok ls jelentkeztek, amelye]: tulajdonképpen nem kimondottan mezőgazdasági államok, hanem ipariak és csak a legutóbbi időbon karolták fel a mezőgazdasági termelést, A oukarcoti agrárkonforencián az európai mezőgazdasági kiviteli államok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egységesen kellene follénniök közös határozattal a londoni értekezleten, azonban a magyar kormánynak ls az volt az álláspontja, hogy minden állam különkülön hozza nyilvánosságra véleményét az agrárkérdésekbon és ezt a véleményt magyar részről Imrédy pénzügyminiszter megfelelően ki is domborította, Mutschcnbacher igazgató ezután a boletta kérdésével foglalkozott és kifejtette, hogy a boletta-nendelctbon lefektetett könnyítések nem elégségesek éó a segítség nem elegendő. Történt ugyan intéz-" kedéo más irányban is, amely a segítés látszatát kelti, a végeredményben azonban tartani lehet attól, hogy ez a segítési mód hátránj^os lehet a gazdatársadalom szempontjából. Ilyen segítési mód többek között a vasúti tarifa mérséklése. Kétségtelen, hogy orre nagy szükség volt, mert hiszen az 1924-ben megállapított tarifakulcsok olyan Időben léptek érvénybe, amikor a mezőgazdasági termények ára aránylag kedvező nívót ért ol. Akkoriban a mezőgazdaság nem szívóson bár, do tudomásul vette ezeket a tarifakulcsokat. Időközben azonban a nyújtott kedvezmények mellett is egyre kirívóbb lett az aránytalanság. A július 1-éh'élctbolépő tarifareform igyekezett az aránytalancágokat kiküszöbölni• Az uj tarifareform azonban 4.5 millió pengő kiesést jelont az állam bevételeiből'. Félő, hogy ez a kiesés '.káros kihatással lesz majd a ne-' zőgazdaságra. Beszélt ezután a forgalmiadó átalányának a folemoléséről, amely olyan olkkokro vonatkozik, amelyeket a mezőgazdaság is igényboveaz. Természetesen itt io bekövetkezhetik a visszahatás, azaz a gazda drágábban kénytelen majd megvásárolni ezeket a cikkeket, miáltal az amúgy is csökkent segítés még jelentéktelenebbé válik 1 . Helyes a rendelet abból a szempontból, hogy nem egyoldalú, jobb és arányosabb, do azért mégsem kielégítő. Utalt az igazgató az adókedvezmények problémájára is, amelyek a bolcttával kapcsolatosak, majd a mezőgazdaság helyzetének jellemzésére kifejtette, hogy a legutóbbi statisztikai adatok > szerint az agrárolló megint rosszabbodott. A multesztendő májusában a i A mezőgazdánági index 90-en, az ipari pedig 108-on állott. Most a mezőgazdasági index üO-on, az ipari index pedig 104-en áll, tohát amig az } ipari indexnél mindössze 4 pontos a különbség, a mczőgazdaóági lndex>inol 30 pontos. /Folyt, köv«/