Magyar Országos Tudósító, 1933. június/2
1933-06-12 [078]
--- A FELESÉGET AKARTA MEGVERNI, DE VÉLETLENÜL ÖTHÓNAPOS KISGYERMEKET SÚJTOTTA HALÁLRA. &y Ifj. Lantos Ferenc huszonnyolcéves fűlöpjakabsz állás i gazdálkodc/1931 év novemberének egyik napján összekapott valami csekélységen a feleségével. A veszekedés elmérgesedett, egy hogy a férfi végül is felkapta a szoba sarkába támasztott ostornyelet s azzal a la po san helybenhagyta asszonyát. Az asszony megver és e közben az ostornyél vége, - egy hegyes vasdarab, - véletlenül lepattant és a hegyes ostorvég a közelben, bölcsőjében fekvő öthónapos, kis Lantos István, Lantosak egyetlen kisfia fejébe fúródott.. A hegyes ék a kisgyermek koponya ját átütötte, agyát súlyosan megsértette, ugy hogy a gyermek sérülésébe másnap belehalt. A kecskeméti kir. ügyészség halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat Lantos Ferenc gazdálkodó ellen. A kecskeméti törvényszék a lefolytatott bizonyitó eljárás adatai alapján tényként állapította meg, hogy Itt egy ritkán előforduló jogeset: az "aberratio ictus" esete forog fenn. A fennálló jogszabályok, valamint az idevonatkozó kúriai döntvény alapján a törvényszék olyként bírálta el az esetet, amint azt az irott törvények és a szokásjog előírják.. Ilyen esetben ugyanis, amikor "a másnak szánt ütés eltévedt", a tettes felelőssége akként állapitandó meg, mintha a bekövetkezett, akaratlan bűncselekményt azon személy ellenében követte volna el, akit tettleg valóban meg akart sérteni", vagyis: ez az eset ugy minősül, mintha a vádlott a feleseget sértette volna halálra. Ezen az alapon az elsőfokú bíróság Lantos Ferencet halált okozó súlyos testi sertés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért héthónapi börtönre ítélte és 12o pengő bűnügyi költség megtérítésre kötelezte.. Sulyo * it 0 körülménynek vette a törvényszék a büntetés kiszabásánál azt, hogy a vádlott testi sertésáru már ket ízben büntetve volt; viszont anyhitó körülményként tudta be Lantos Ferenc őszinte megbánását s azt a körülményt, hogy a halálos eredmény bekö ve tk ez esénél voltaképpen a kis zárni thata tla n véletlen játszott közre. A budapesti tábla Káliay-tanácsa még tovább rnent a vai lott erdekében, akinem javára megállapította az erős -felindulást s ehhez képejt büntetését egyhónapi fogházbüntetésre mérsékelte.. A tábla a nem mindennapi bűnesetben jogerősen itélt, /EOT/ Ky.. m mm mm AKI A SAJÁT VÁLLALATA KARüRA S IDEGEN RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVARA KÖVET EL SIKKASZTÁST. Ungár Imre harmincnégyéves magántisztviselő egyik beltagja volt a buc pesti Lefkovics Lajos es társa nemzetközi szállítócégnek., Ez a száll, é • ség az 193c év Őszén írásos szerződést kötött Apfel Dezsővel,, a Eunal Raktárházak r.t.. ügyvezető igazgatójával. A szerződés értelmében a Di lí Raktárházak r.t. magára vállalta a fuvardijat, a vámot és az egyéb kulitségeket mindazon aruk után, amelyeket a Lefkovics cég e raktárházaknál betarolt.. A szerződés értelmében azonban ez az összeg, amit ily módon a Dunai raktárházak r.t.. előlegezhet, a 3o.ooo pengőt nem haladhatta meg. A Lefkovics cég ellenszolgáltatásul lekötötte a Raktárházak r.t. javára mindazokat az arukat,, amelyeket a Dunai Raktárházaknál beraktározott. E szerződésből k if oly ólag különböző differenciált merültek fel a Lefkovics ceg beltagjai között és e belső viszálykodások Lefkovics Lajos elhalálozása után konkrét formában is kirobbantak: a cég egyes igazgatói és tulajdonosai bűnvádi feljelentést tettek Ungár Imre ellm , akit több rend beli, különös modcn elkövetett sikkasztás elkövetésével vádoltak. Az éruekes ügy a budapesti büntetötörvényszék elé került, ahol Ungár Imre /Folyt ,köv./ Ky.
