Magyar Országos Tudósító, 1933. június/2

1933-06-20 [078]

t MEZŐGAZDASÁG ' . ; /Az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. Folytatás 1./ tejtermékké kell feldolgozni. Nyilvánvaló, ha ezt a kórdóst szabad ver­seny tárgyává teszik, akkor egyszerre vége lenno Magyarország állatte­nyésztésénél:. Érdekes, hogy Ausztriában, ahol az ipari érdekeltség a na­gyobb, jelenleg ugyanazokat az intézkedés okot tervezik, mint amelyek ná­lunk vannak érvényben. Befejezésül az elnök a Mag3 T ar Mezőgazdák Szövetkezetének fenntartását kérte, valamint a községi és járási kamarai szervók kiegé­szítését sürgette. Ezután általános éljenzés közben Gömbös Gyula minisz­terelnök emelkedett szólásra. /Gömbös Gyula miniszterelnök beszédét a Magyar Távirati koda adta ki,/ A miniszterelnököt beszédének elhangzása után felállva, per­cekig ünnepelték a közgyűlés résztvevői, majd az elnök a közgyűlést néhány percre felfüggesztette. A közgyűlés megnyitása után K á 1 1 a y Miklós földmüvelés­ügyi miniszter emelkedett általános figyelem közbon szólásra. Nemcsak mint földművelésügyi miniszter, hanem mint rógl ka­marai tag jöttem a közgyűlésre /általános éljenzés/, mint a magyar föld és a magyar mezőgazdaság képviselője köszöntöm önöket.A miniszterelnök nagy perspektívában állította ide a magyar föld; a magyar gazdálkodás ós az azzal összefüggő problémák egész sorozatát. En közelebb akarok menni a magyar földhöz, amely ma. magyar gondokat és bajokat jelent. /Ugy van, ugy vani/ Már a miniszterelnök ur ic mondta, hogy nem vagyunk eléggé megszer­vezve, nincs elég erő a szervezetekben. A magyar föld szava nem elég han­gos és nem elég céltudatos ahhoz, hogy a magyar politikát irányítsa. Ahhoz, hogy érőook legyünk., kettő.kell. A helyes ut felismerése egyrészt, más­részt, hogy ogyöntptÜoh sorakozzunk azok mögé, akik a helyes utat válasz­tották. Őszintén megmondom, a magyar gazda és a magyar falu ritkán ismerte fel a maga valódi érdekeit. Sokszor belevitték olyan mozgalomén, amely me­rőben ellene szólt az érdekeinek. A független kisgazdatársadalom segítsé­gével teremtettél: meg állami támogatással a magyar ipart. Nem mondom azt, hogy iparainkat le kell rombolni, OZ ellen határozottan tiltakozom, mert ma a külföldi piacok elzárkózása idején a magyar mezőgazdaságnak a legjobb fogyasztója az ipari munkásság és amit itthon tudunk, termelni, azt itthon kell megcsinálni. Szükség van tehát az ipar védelmére is, hogy nyugodtan termelhessen, de meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy az ipar ezt a védelmet illegális és jogtalan áremelésre használja ki. /általános helyes­lés./ * A kamarának a jelentése a mezőgazdasági élet lexikonját je­lenti, /ügy van, ugy van./ Ami a gazdaadosságok kérdését illeti, ez előtt egy évvel, mint képviselő fejtettem ki ebben a tekintetben az állásponto­mat és azt ma is állom. Végleges rendezésre van szükség, amivel szemben sokan azt mondják, hogy arra. nem alkalmasak a mai idők. Viszont a Damoklcs­kardot , amely állandóan ott lebeg a gazdák feje felett, nem lehet elvi­selni e a bizonytalanság helyébe bizonyosságot kell teremteni, mert az át­meneti rendezést nem tartom helyesnek a hitelezők szempontjából sem. Le kell számolni azzal a jelszóval is, mondta a miniszter, amit könnyelmű ad ós s ág c o in álás na k neveznek. Nagyon kevés kisgazda van, aki ma kocsmázik, cigányozik, az pedig, hogyha valaki földet vásárol, nem no­I vezhoto'könnyelműéégnek. /Általános helyeslés./ Akibon'nem él a földszerző­/ ai vágy, az menjen a kommunista Oroszországba, ahol megszűnt a magántulaj­don, /egy van, ugy van'./ Az pedig nem könnyelműség, ha valaki kijavíttatta épületolt, vagy ha a nádfedő helyett tetecserepot csináltatott. Es a gazdák ) bonltását nem az adósságcs inálólenak, hanem a hitelezőknek kellett volna el­bírálni. A hitelezőket is felelősség terheli tehát. Azonban volt idő az infláció idején, amikor hitelinfláció is volt. Kinálták a pénzt mindenki­nek, a'pénz értékének rendezése utam azonban nem történt meg a hitelek ren­dezése. /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents